Az Északi Áramlat-2 földgázvezeték építésének leállítását és a NATO fekete-tengeri jelenlétének megerősítését sürgette Petro Porosenko ukrán államfő egy csütörtöki német lapinterjúban.
A Berliner Morgenpost című lap hírportálján közölt interjúban kiemelte: Oroszország a Kercsi-szorosnál történt incidenssel bebizonyította, hogy ki akarja terjeszteni befolyását Ukrajnában, folyosót akar létrehozni az elfoglalt Donyec-medencétől az elfoglalt Krím félszigetig, és nem lehet kizárni, hogy még tovább fokozza agresszióját.
Ezért „a szabad világ jövője dől el ezekben a napokban Ukrajnában” – fogalmazott Petro Porosenko, aki interjút adott a legnagyobb példányszámú német lapnak, a Bildnek is, amelyben úgy vélte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök teljes egészében el akarja foglalni Ukrajnát.
A Bildnek arról is szólt, hogy az orosz elnök Kelet-Ukrajna és a Krím után most az Azovi-tengert akarja megkaparintani, amelyen nemcsak ukrán kereskedelmi hajók „rekedtek meg” a területet a Fekete-tenger többi részétől elválasztó Kercsi-szorosnál történt incidens miatt, hanem három német hajó is.
Mindkét interjúban hangsúlyozta, hogy a Nyugatnak egységes és határozott választ kell adnia Moszkva lépésére. A Berliner Morgenpostban kifejtette, hogy e válasz részeként le kell állítani az orosz földgázt Ukrajna megkerülésével Nyugatra szállító Északi Áramlat-2 földgázvezeték építését, és az „elrettentés” céljából meg kell erősíteni Németország és szövetségesei katonai jelenlétét a Fekete-tengeren.
A Bildben közölt interjúban úgy fogalmazott: reméli, hogy a NATO-ban vannak tagállamok, amelyek hajlandóak hadihajókat vezényelni az Azovi-tengerre, hogy hozzájáruljanak Ukrajna biztonságához.
November 25-én a Kercsi-szoros közelében az orosz határőrök elfoglaltak három ukrán hadihajót. Petro Porosenko az eset miatt 30 napra hadiállapotot rendelt el. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, önmérsékletre intette Moszkvát és Kijevet, és követelte az ukrán tengerészek elengedését.
Blokád
Oroszország gyakorlatilag blokád alatt alá vonta az Azovi-tenger partján fekvő bergyanszki és mariupoli kikötőt, és nem engedi sem be-, sem kihajózni onnan a kereskedelmi hajókat – írta az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál Olekszandr Kucra, a donyecki adminisztráció vezetőjére hivatkozva.
Volodimir Omeljan, infrastrukturális miniszter arról tájékoztatta a hírportált, hogy a szerda esti adatok alapján összesen 35 hajó kényszerül várakozni. Közülük 18 az Azovi-tengerre való bejutásra vár: 4 Bergyanszkba, 14 Mariupolba tart.
Tizenhét hajó vár az Azovi-tengerről a Fekete-tengerre való kijutásra, közülük három Bergyanszk kikötőjében vesztegel, hat Mariupolban, nyolc pedig más kikötőhelyeken kényszerül várakozni.
„A közlekedés csak az orosz kikötők felé biztosított az Azovi-tengeren, azaz Oroszország blokkolta az ukrán kikötőket” – közölte a miniszter. Szavai szerint az orosz fél ez irányú tevékenysége arról tanúskodik, hogy szándékosan élezi a helyzetet az Azovi-tengeren, és destabilizálja a térséget.
„A cél nyilvánvaló: az azovi-tengeri ukrán kikötők munkájának blokkolása és Ukrajna fokozatos kiszorítása törvényes, a nemzetközi jogban rögzített felségvizeiről” – fűzte hozzá a miniszter.
Az Azovi-tenger térsége – benne a Kercsi-szorossal – egy 2003-as orosz-ukrán-megállapodás értelmében a két ország közös használatú belvize, ami azt jelenti, hogy nincs felosztva a két ország között határvizekre, így értelemszerűen tengeri határok sincsenek kijelölve benne.
