Igaz, ezeknek a szankcióknak a hatóköre példátlan volt, és az orosz gazdaságra is kihatással van. A háború menetét azonban alig változtatták meg. 2022-ben, a legtöbb nyugati szankció bevezetésének évében pedig Oroszország a története során először megelőzte Németországot a vásárlóerő-paritáson (PPP) számított bruttó hazai termékben (GDP) – idézi cikkében a Magyar Nemzet Andreas Umlandt.
Ami még rosszabb, sok nyugati vállalat folytatta a vásárlást Oroszországból, és különféle közvetítőkön keresztül exportált Oroszországba.
A tekintélyüket vesztett nemzetközi szervezetek dilemmájára is felhívja a figyelmet a szerző. Ahogy fogalmaz, Oroszországot kizárták a G8-akból, amelyek ismét G7-ekké váltak. Ennek ellenére továbbra is tagja maradt az ENSZ-nek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, a G20-nak, a BRICS-nek is.
Sőt még mindig az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, ahol vétójoggal rendelkezik.
A szerző végkövetkeztetése, hogy nem lesz megfelelő győzelem, ha Ukrajna visszakapja területi integritását, mivel sem Ukrajna, sem a nemzetközi jog és az igazságszolgáltatás érdekei nem szolgálnának teljes mértékben, ha Oroszország sérelmeit érintetlenül, bűneit pedig büntetlenül hagynák.
A teljes cikket a Magyar Nemzet Online-on olvashatják.
