Keng Suang kínai külügyi szóvivő sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a törvény súlyosan megsérti az egy Kína elvét, valamint akadályozza a többi országot abban, hogy normális kapcsolatot alakítson ki Kínával. Peking ezért arra szólította fel Washingtont, hogy ne alkalmazza a törvényt, ellenkező esetben Kína ellenlépéseket fog tenni - hangsúlyozta a szóvivő.
Trump washingtoni idő szerint csütörtökön késő este írta alá a törvényt, amely támogatást biztosít Tajvannak a nemzetközi kapcsolatai megerősítésében. A törvény értelmében az Egyesült Államok korlátozhatja gazdasági, biztonsági és diplomáciai kapcsolatait azokkal az országokkal, amelyek jelentősen aláássák Tajvan államiságát. Az Egyesült Államok emellett kiállna azért is, hogy Tajvan felvételt nyerjen olyan nemzetközi szervezetekbe, melyek nem szabják a tagság feltételéül az államiságot, míg más nemzetközi szervezetekben megfigyelői státushoz jusson.
Tajvan jelenleg 15 országgal ápol teljes értékű diplomáciai kapcsolatot. A Peking által Kína részének tekintett, ám önálló kormányzattal rendelkező sziget korábban megfigyelőként részt vehetett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tanácskozásain, de a függetlenség párti Caj Jing-ven tajvani elnök 2016-os hivatalba lépését követően a szigetet megfosztották a megfigyelői státusztól.
Az elmúlt hetekben Kína az új koronavírus-járvány ellenére is hadgyakorlatokat tartott Tajvan közelében.
Tajpej és Peking viszonya azt követően vált fagyossá, hogy a Caj vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az "egy Kína" elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel. A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz Tajvannal szemben, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.
Telefonon igyekezett enyhíteni a két ország közötti feszültséget a kínai és az amerikai elnök
MTI
