Donald Trump büntetővámjai közelebb hozták egymáshoz az Európai Uniót és Ázsiát – így foglalta össze a maláj kormány képviselője, hogy miért más a 12. Ázsia–Európa-találkozó, mint az eddigiek. A brüsszeli csúcson részt vevő 51 vezető egyetértett abban, hogy erőteljesen ki kell állniuk a szabadkereskedelem mellett, főként miután az amerikai elnök már a Kereskedelmi Világszervezetből is kiléptetné az Egyesült Államokat.
„Ez a találkozó megmutatja, hogy vannak országok Európában és Ázsiában, amik szabályokon alapuló, többoldalú kereskedelmet akarnak. Ez fontos jelzés, mert itt most a világ GDP-jének, kereskedelmének és népességének csaknem kétharmada gyűlt össze. Az EU és Dél-Korea, majd az EU és Japán közti szabadkereskedelmi egyezmény után hamarosan Szingapúrral is ilyen egyezményt kötünk” – emelete ki Angela Merkel német kancellár.
A magyar miniszterelnök is a szabadkereskedelem fontosságát hangsúlyozta Brüsszelben. Orbán Viktor azt javasolta, hogy gyorsítsák fel az egyezmények megkötését, az ázsiai és az európai pénzintézetek közt pedig legyen szorosabb együttműködés, amely ösztönözhetné a közös európai és ázsiai beruházásokat. A kormányfő kiemelte: Magyarország mindent megtesz, hogy hozzájáruljon az Európa–Ázsia-együttműködés sikeréhez.
A másik fő téma a klímaváltozás elleni harc volt, amelynek Kína állt az élére tavaly júniusban, rögtön azután, hogy Donald Trump jelezte: Amerika ebben is különutas politikát választ, és bejelentette, hogy kilép a párizsi klímaegyezményből, ami a globális felmelegedést okozó gázok kibocsátásának mérséklését célozza.
„Különösen mostanában azt láthatjuk, hogy ez már nem egy elméleti, hanem egy valódi veszély, ami népeket kényszerít vándorlásra és emberéleteket követel. Remélem, együtt megerősítjük együttes elköteleződésünket, a párizsi egyezmény szabályainak gyors és hatékony alkalmazása mellett” – közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.
Az Ázsia–Európa találkozón olyan ügyek is szóba kerültek, amik nehezítik a felek együttműködését: az EU Mianmarnak és Kambodzsának is újfent jelezte, elbukhatják a vámmentes export lehetőségét, ha nem kezelik a súlyos emberi jogi problémákat. A mianmari vezetés a rohingja kisebbség, a kambodzsai kormány az ellenzék üldözése miatt került a szégyenpadra.
