Három irányból kap választ Orbán Viktor a Sargentini-jelentés megszavazása után Brüsszelben. Először is a tagállami kormányoknak kell eldönteni, hogy elfogadják-e az Európai Parlament döntését. Ki kell találnia az Európai Néppártnak, hogy hogyan reagál a tagpártját ért támadásra, illetve a miniszterelnöknek is el kell döntenie, hogy mennyire értékeli komoly kritikaként a strasbourgi eredményt. Uniós szinten még hosszas folyamat várható, aminek a végén egyhangú döntés kell a tagországok vezetőitől a szavazati jog megvonásáig - Lengyelország esetében például a magyar vétó akadályozta meg ezt a lépést. Ami a Néppártot illeti, bár a pártcsalád megosztott volt a szavazásnál, alig egy évvel az EP-választások előtt kicsi az esélye, hogy megváljanak a Fidesztől. A magyar kormány pedig - elemzők véleménye szerint – folytatja radikális EU-kritikus véleményformálását.
Az Európai Parlament világos jelet küldött Orbán Viktor felé, hogy nem fogják eltűrni azt, ha a miniszterelnök semmibe veszi a hatalmi fékeket – mondta a Bloombergnek adott interjújában a spanyol külügyminiszter. Josep Borrell szerint, bár a magyar kormány nem változtat az álláspontján, az EU mégiscsak meghúzott egy vonalat, és itt a lehetőség az európai polgárok számára, hogy tisztába kerüljenek azzal, ami az európai politikában történik.
Az uniós szankciók csak az elidegenedés, a szorongás és a tisztelet hiányának érzését mélyítenék, az unióból való kizárás nem oldaná meg a demokrácia és a jogállamiság problémáit Magyarországon – olvasható a Neue Zürcher Zeitung véleménycikkében. Magyarországnak a szomszédaival való jó kapcsolatra van szüksége. A cikkben felemlegetik a történelmi különbséget a kelet- és a nyugat-európai országok 20. századi történelmét, és az abban gyökerező, a nyugati demokráciáktól eltérő felfogását. A végkövetkeztetés szerint a megoldás az, hogy Lengyelországot és Magyarországot ne hagyják magára, amíg a társadalom többsége fel nem ismeri, hogy a jogállamiság megsértése és a tekintélyelvűség a saját boldogulásuk útjában állnak.
