Természetesen több különféle forgatókönyvet figyelembe veszünk
- válaszolt egy újságírói kérdésre Mateusz Morawiecki tegnap délután Varsóban, amelyet a következő hétéves uniós költségvetéssel és a helyreállítási alappal kapcsolatban tettek fel neki.
A lengyel miniszterelnök szerint az is elképzelhető, hogy hosszú hónapokig is elhúzódnak a tárgyalások ebben a kérdésben.
Este megérkezett Varsóba Orbán Viktor is, hogy a csütörtökön kezdődő uniós csúcs előtt újra egyeztessen a lengyel féllel. A két ország álláspontja továbbra is azonos.
Magyarország mellett csak Lengyelország vétózta meg novemberben a büdzsét, mert Brüsszel a kifizetéseket önkényesen jogállamisági kritériumokhoz akarta kötni.
Orbán Viktor: Budapest és Varsó között egyetértés van minden főbb témában
A kormányfő arról számolt be a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevíziónak adott interjújában, hogy Budapest és Varsó között egyetértés van minden főbb témában, a két ország érdekei egybeesnek.
Kiemelte: fontosnak tartják az EU alapszerződéseiben foglaltak, a nemzeti érdekek, illetve a Magyarországnak és Lengyelországnak járó pénzügyi források megvédését.
Elmondta továbbá, hogy jelenleg közelebb van egymáshoz Magyarország és Lengyelország, valamint az EU német soros elnökségének és több más tagállam kormányának az álláspontja, mint néhány héttel vagy nappal ezelőtt.
Majd hozzátette: azokat a jogállamisági kérdéseket, amelyeknek nincsen semmi közük a pénzügyi kérdésekhez, külön kell választani a költségvetési ügyektől. Ugyanis nem lenne helyes pénzügyi szankciókat kiszabni azért, mert egy tagállam nem követi az európai irányvonalat gender- vagy migrációs ügyekben.
Michael Roth: Dolgozunk a megoldáson
Michael Roth, a németek uniós minisztere úgy nyilatkozott, hogy a német külügyi tárca vezetőjével és Angela Merkel kancellárral rendkívül sokat dolgoznak a megállapodáson, de eddig nem voltak olyan sikeresek a meggyőzésben, mint szerették volna.
Az uniós büdzsé szempontjából döntő héten vagyunk. A színfalak mögött erőfeszítéseket teszünk a megoldás érdekében, amelyet mind a 27 tagállam elfogadhat. A háttérben amint mindannyian tudják az Európai Parlament döntése áll, valamint néhány tagállam egyértelmű jelzése, hogy a jogállami mechanizmus nem változtatható meg. De dolgozunk a megoldáson, mert a kollektív felelősségünket tartjuk szem előtt
- hangsúlyozta Michael Roth.
Ha a holnap kezdődő uniós csúcson nem sikerül előrelépni, akkor januárban - amikor már Portugália lesz a soros elnök - újabb találkozóra kerülhet sor.
Merkel: Egyelőre nincs megoldás az EU-s források körüli kérdésekre
Az EU Tanácsa soros elnöki tisztségét betöltő Németország kormányfője a csütörtökön kezdődő EU-csúcs tervezett témáiról szólva kiemelte, hogy a hétéves keretköltségvetés (MFF) és a koronavírus-járvány utáni helyreállítást szolgáló alappal (NGEU) kapcsolatban már a júliusi csúcson folytatott "nehéz tárgyalásokon" világos volt, hogy nemcsak az összegek meghatározása, hanem a felhasználásukat jogállami feltételekhez kötő mechanizmus is "probléma".
Magyarország és Lengyelország jelezte, hogy a csomagot a jelenlegi formájában nem tudja elfogadni.
Ezért "keressük a megoldásokat, hogy miként lehet feloldani ezt a blokádot, természetesen a jogállamisági mechanizmus megtartása mellett" - fogalmazott Angela Merkel.
"Sajnos, egyelőre nem tudom megmondani, hogy ez sikerül-e" - tette hozzá.
Az sem biztos, hogy az EU-csúcs kezdetéig megtörténik az áttörés az EU és a közösségből távozott Egyesült Királyság új kapcsolatrendszerét szabályozó megállapodás ügyében. Az Európai Bizottság elnöke és a brit kormányfő szerda este Brüsszelben együtt tekinti át a helyzetet.
A megegyezésre van még esély, de "nem hiszem, hogy holnapra már tudjuk, hogy sikerül-e" - mondta a német kancellár.
Kiemelte: az EU felkészült arra is, hogy a brit fél elfogadhatatlan feltételei miatt eredmény nélkül ér véget a tárgyalási folyamat. Jelezte: az EU-nak fontosabb a belső piac egysége és a méltányos verseny elvének érvényesítése, mint a megállapodás az Egyesült Királysággal.
A kancellár arról is szólt, hogy az EU új klímavédelmi célkitűzésének ügyében sem biztos a megállapodás a kétnaposra tervezett EU-csúcson. A soros elnökség támogatja a bizottság javaslatát, miszerint 2030-ra nem 40, hanem legkevesebb 55 százalékkal kell csökkenteni az éghajlatváltozást erősítő gázok kibocsátását 1990-hez képest, az viszont nagyban függ a pénzügyi kérdésekben elért eredményektől, hogy sikerül-e valamennyi tagország támogatását elnyerni az új célkitűzéshez - mondta Angela Merkel.
MTI/Hír TV
