Az Istat "általános sokként" értékelte az egészségügyi vészhelyzet gazdaságra gyakorolt hatását. Az 1926-ban alapított, Rómában működő statisztikai hivatal elemzésében elismerte, hogy soha nem látott ehhez hasonlót.
Az Istat számításai szerint ha az óvintézkedések, vagyis a nem létfontosságú termelés és szolgáltatások, valamint a kereskedelem, vendéglátás és idegenforgalom leállítása április végéig eltart, ez az éves olaszországi fogyasztás több mint 4 százalékos visszaeséséhez vezet. Ha a gazdaság újraindítása ennél később, májusban vagy júniusban lesz lehetséges, 10 százalékos fogyasztáskieséssel kell számolni.
A járványhelyzet következtében 2,2 millió olaszországi vállalkozás állt le: ez az összes vállalkozás 49 százaléka, és az exportáló vállalatok 65 százaléka. A leállás 7,4 millió dolgozót érint.
A szakmai kamarákat tömörítő Unioncamere előrejelzései szerint az olaszországi foglalkoztatási mutató az idén 420 ezer dolgozóval csökken, 50 százalékuk a turizmusban veszíti el munkáját.
Egyedül az élelmiszer-nagykereskedelem mutat növekedést, márciusban több mint 8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az olaszok 38 százaléka a járvány miatt bevezetett óvintézkedések első heteiben nagymennyiségű élelmiszertartalékot halmozott fel, és az élelmiszervásárlás azóta is folyamatos. A felmérések szerint az olaszok 30 százaléka 72 órát "se bír ki" anélkül, hogy elmenjen élelmiszert vásárolni: a tészta, rizs és gabonafélék vásárlása 26 százalékkal, a tej, sajt zöldség-gyümölcs vásárlása 17 százalékkal emelkedett. A nagyobb élelmiszerüzletekben foglalt házhoz rendelések aránya 90 százalékkal nőtt.
MTI
