2010. április 23-án az akkori görög miniszterelnök, Jorgosz Papandreu drámai hangú televíziós bejelentést tett. Tudatta az ország polgáraival, hogy kormánya kényszerű lépést tesz: az adósságspirál megállítására igénybe veszi az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap pénzügyi mentőcsomagját.
Görögország a 2008-as gazdasági válság legnagyobb áldozata lett: lefékeződött a növekedés, néhány év alatt egyharmadával nőtt az adósságállomány, a költségvetési hiány 6 százalékra emelkedett. 2009-ben az ország adósbesorolását a nagy hitelminősítők lerontották, ami azt jelenti, hogy egyre magasabb kamatokkal tudott csak hitelt felvenni. 2010-re látszott: felhalmozott adósságait már a rossz feltételekkel felvett hitelekkel sem tudja törleszti, beállt a csődhelyzet.
A kormányzat megszorító intézkedéseket vezetett be, az emiatt kitört tiltakozásokat a rendőrség hatósági erőszakkal fojtotta el. A 110 milliárd eurós mentőöv megmentette Görögországot, de nemzetközi pénzügyi felügyelet alá került, az IMF feltételei pedig a további megszorítások voltak. Adóemelés, bér- és nyugdíjcsökkentés, több szektorban (pl. az egészségügyben, az oktatásban és a szociális ellátórendszerben) kiadáscsökkentés.
Ennek következménye a fogyasztás drasztikus visszaesése, a kisvállalkozások tömeges csődje, a munkanélküliség drámai növekedése lett. Az elégedetlenség pedig egy euroszkeptikus pártot, a Szirizát emelte kormányra a 2015-ös választásokon.
„Nincs többé mentőcsomag, se alávetettség, se zsarolás” – jelentette ki Alekszisz Ciprasz, a Sziriza elnöke.
A Ciprasz-kormány először azzal fenyegetett, hogy kilép az egyezményekből, de az évek során reformintézkedéseivel visszanyerte a piacok bizalmát. Athén az elmúlt években még két mentőcsomag igénybevételére kényszerült, az utolsó hatálya hátfő, augusztus 20-án jár le. Görögország tehát visszanyeri pénzügyi függetlenségét, és az euróövezetből sem zárták ki. Ettől függetlenül a görögök továbbra is pesszimistán látják jövőjüket.
