Három nappal a voksolás előtt a 12-es csatornának adott interjúban arról kérdezték a kormányfőt, hogy Kelet-Jeruzsálemhez és a Golán-fennsíkhoz hasonlóan miért nem terjesztette ki Izrael szuverenitását nemzetközi elismerés nélkül a nagyobb ciszjordániai zsidó telepekre.
"Ki mondta, hogy nem tesszük meg? Folyamatban van, és szó van róla" - szögezte le válaszában Netanjahu. "Ha azt kérdezi, hogy megtesszük-e a következő lépést, akkor a válaszom igen. Ki fogom terjeszteni Izrael szuverenitását, és nem fogok különbséget tenni a tömbben lévő és az elszigetelt telepek között" - tette világossá az izraeli kormányfő.
A Reuters hírügynökség értékelése szerint Netanjahu a kisebb, szélsőjobboldali pártokkal verseng a voksokért, és azoknak a szavazóknak igyekszik kedvezni, akik ellenzik, hogy Izrael területeket adjon át a palesztinoknak. A ciszjordániai telepek annektálása ugyanakkor visszavetheti a békefolyamatot, és feldühítheti az arab országokat.
Izrael Ciszjordániát - a Golánnal, a Gázai-övezettel és Kelet-Jeruzsálemmel együtt - az 1967-es, úgynevezett hatnapos háborúban foglalta el, és a nemzetközi jog értelmében ezek hivatalosan azóta sem részei Izrael államnak, hanem megszállt területek.
"A tényeket semmilyen intézkedés vagy nyilatkozat nem másítja meg. A telepek illegálisak, és el lesznek távolítva" - reagált a hírre Mahmúd Abbász palesztin elnök szóvivője.
A palesztinok Ciszjordánia és a Gázai-övezet területén tervezik létrehozni leendő államukat. Ciszjordániában jelenleg mintegy 400 ezer zsidó telepes él. A telepek létrehozása ugyanakkor a nemzetközi jog, a genfi egyezmény alapján nem jogszerű, ezért nemzetközi megítélésük is vitatott.
MTI
