Az Egyesült Államok alkotmánybíróságának szerepét is betöltő bírói tanács 6:3 arányban hozta meg a döntést, amelyben kimondják, hogy hatalmi ágak szétválasztásának alapján, "az elnöki hatalom természetéből fakadóan egy korábbi elnököt abszolút immunitás illet meg a büntetőjogi felelősségre vonás alól az alkotmányos felhatalmazásának körén belül tett cselekedeteinél".
A Legfelsőbb Bíróság vezető bírája, John Roberts által jegyzett határozatban az is olvasható, hogy egy volt elnök "legalább vélelmezett büntetlenséget élvez minden hivatali intézkedésnél", de azt is hozzáteszi, hogy "nincs büntetlenség a nem hivatali cselekedeteknél".
Annak eldöntését ugyanakkor, hogy a volt elnökök immunitásáról hozott megállapítás milyen mértékben alkalmazható Donald Trump büntetőügyére, a Legfelsőbb Bíróság visszautalta alacsonyabb szintű bíróság illetékességű körébe.
A Legfelsőbb Bíróság annak nyomán tárgyalta az ügyet, hogy Donald Trump ellen a szövetségi ügyészség bűnvádat emelt a 2020. novemberi elnökválasztást követően a hatalomátadás folyamatával és részben a 2021. január 6-án történtekkel összefüggésben. A vádpontok között szerepel, hogy Donald Trump bűnszervezetben az Egyesült Államokkal szembeni csalást követett el, valamint hivatalos eljárást akadályozott.
Donald Trump ártatlannak mondta magát a felhozott bűncselekményekben, és arra hivatkozott, hogy hivatalos minőségében, az Egyesült Államok elnökeként cselekedett 2021 januárjában, és így büntetlenség illeti meg. Ezt követően került a kérdés eldöntése a Legfelsőbb Bírósághoz, amely még áprilisban hallgatta meg Donald Trump jogi képviselőinek érveit, valamint a vádat emelő szövetségi különleges ügyész, Jack Smith képviselőinek érveit.
A hétfőn közölt határozatból az is kiderül, hogy a 9 tagú legfelsőbb bírósági tanács 6 konzervatívnak mondott tagja szavazott a döntés mellett, míg a 3 liberális jogász ellene.
Donald Trump a döntés nyilvánosságra hozatalát követően a közösségi médiaoldalán méltatta azt. "Nagy győzelem az alkotmányunk és demokráciánk számára. Büszke vagyok arra, hogy amerikai vagyok" - fogalmazott.
Jack Smith különleges ügyész hivatala közvetlenül a döntés megjelenését követően nem kommentálta a határozatot. Chuck Schumer, a szenátus demokrata vezető szenátora élesen bírálta a Legfelsőbb Bíróságot, és úgy fogalmazott, hogy "szomorú nap az amerikai demokrácia számára".
Az elnöki immunitás kérdése felmerült az elnökjelölti televíziós vitában is, amelyet június 27-én tartottak Joe Biden demokrata és Donald Trump republikánus jelölt között. Donald Trump akkor az immunitás jelentőségét azzal érzékeltette, hogy kifejtette, amennyiben Joe Biden távozik hivatalából jövő januárban, ellene több hivatali cselekedetéért is felmerülhet bűnvád emelése.
Az Egyesült Államok létrejötte óta közmegegyezés volt arról, hogy az elnököt büntetlenség illeti meg, de miután Donald Trump ellen, első volt elnökként, hivatali időszakában elkövetett cselekményért indult bűneljárás, a Legfelsőbb Bíróságnak kellett döntést hoznia, ami precedensként és általános iránymutatásként szolgál a jövőre vonatkozóan.
