Egy szerb nacionalista, egy boszniai muszlim és egy mérsékelt horvát szociáldemokrata tagból fog állni Bosznia-Hercegovina új elnöksége.
Milorad Dodik a szerb elnökjelölti küzdelemben egy mérsékelt szerb politikust győzött le, kampánya nacionalista hangvitelű volt, győzelme esetére azt ígérte a boszniai szerbeknek, hogy csak a szerb érdekeket fogja szem előtt tartani. „Az elnökség szerb tagjaként azért fogok dolgozni, hogy a boszniai szerb köztársaság helyzetét javítsam. A szerb érdek mindenekelőtt, ez a jelszavam” – hangoztatta.
Bírálói szerint azonban Dodik a szerb mellett gyakran az orosz érdekeket is képviseli. Az orosz érdek az, hogy a balkáni régió ne kerüljön a NATO befolyása alá. Ebben Dodik nacionalista szerbjei tökéletes szövetségesek: folyamatosan Bosznia megosztásán dolgoznak, a boszniai szerb köztársaság különválását szeretnék elérni.
A másik elnök, a bosnyák népesség delegáltja, a legnagyobb boszniai muszlim párt vezetője, Sefik Dzaferovic lesz. „Boszniának stabilitásra van szüksége. Gazdasági reformok kellenek, és integráció. Arra kérem elnöktársaimat, hogy ezeket az ügyeket tegyük a fő szemponttá a következő ciklusban” – emelte ki.
Ebben partner lehet számára a horvát kisebbség delegált elnöke, egy mérsékelt szociáldemokrata politikus, Zelijko Komsic – a boszniai horvátok ugyanis együttműködést akarnak, nem voksoltak saját nacionalistáikra.
Bosznia államrendszerét az 1995-ös daytoni békeegyezmény alapján alakították ki, a berendezkedés a három államalkotó nemzet kompromisszum-kényszerére épül. Az állam etnikai problémáin azonban túltesz a gazdaság állapota: minden ötödik boszniai munkanélküli, a fiatalok fele nem talál munkát. Az uniós tagság belebegtetése ellenére a lakosok kiábrándultak, az elmúlt öt évben lakosság 5 százaléka, 200 ezer ember távozott külföldre a jobb megélhetés reményében.
