Közel százan mentek el gyertyát gyújtani az egykori Olaszi temetőbe. A csendes megemlékezést azért is szervezték, mert sokan nem értenek egyet az önkormányzat névváltoztatásával. „Hetvenéves vagyok és mindig csak Olaszi temetőnek ismertem, és valahogy annyira rosszul esik, hogy annyira szeretnénk, hogy így maradna meg továbbra is. így ismerjük, így vagyunk megszokva, és nem tudjuk elképzelni, hogy más, idegen nevet adjanak neki” – mondta Ferencz Éva nagyváradi lakos.
Az Olaszi temetőt 1779-ben nyitották meg, ott lelt végső nyughelyére Bem József tiszti szárnysegédje, Madách Imre özvegye, Fráter Erzsébet és több, a város fejlődéséhez jelentősen hozzájáruló építész, tudós és püspök is.
1972-ben bezárták és megkezdődött a pusztulása, amely a 80-as években sírkőgyalázásokban tetőzött. A '89-es forradalom után a városvezetés zöldövezetté nyilvánította, majd 2009-ben parkosították.
„Azt szeretnénk ezekkel az alkalmakkal is tudatosítani mind a magyar, mind a román polgárokban, hogy ez bizony Olaszi temető, és tudják a mai gyerekek, fiatalok, akik itt ugrabugrálnak egész nap, vagy kutyát sétáltatnak, hogy bizony egy temetőben teszik ezt” – mondta Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács partiumi régióelnöke.
Nagyvárad önkormányzata nyár elején döntött úgy, hogy a parkot Vitéz Mihály fejedelemről nevezik el, akit a román történészek Románia megalkotójának tekintenek.
„Az önkormányzatot, a város vezetését próbáljuk meg arra rábírni, hogy a névváltoztatást, az egykori Olaszi temető átnevezését vonják vissza, hiszen ez mindenki számára az Olaszi kert, az Olaszi temető. Nem fogjuk hagyni, hogy egy, a magyar történelemben igen kétes megítélésű román történelmi személyiségről nevezzék el Váradnak ezt a megszentelt magyar helyét” – közölte Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnöke.
A tiltakozók több száz gyertyát gyújtottak a parkban, majd égő mécsesekből kirakták az Olaszi temető nevét. A tiltakozó megemlékezés ökumenikus áhítattal zárult.
