Az AP amerikai hírügynökségnek csütörtökön Mexikóvárosban adott interjújában puccsnak nevezte a vasárnapi lemondatásához és az azt követő mexikói száműzetéséhez vezető folyamatot.
Kijelentette: továbbra is Bolívia elnökének tekinti magát, mivel az ország törvényhozása eddig nem fogadta el lemondását, amelyet a katonai vezetés nyomására jelentett be, s ebben közrejátszott az ellenfelei szerint csalással elért újraválasztását követő tüntetéshullám.
A törvényhozó testületnek el kell fogadnia vagy el kell utasítania a lemondást - mutatott rá Morales, aki csaknem 14 éven át vezette Bolíviát. "Ha nem is utasítják el, de nem is fogadják el, kijelenthetem, hogy továbbra is én vagyok az elnök" - hangoztatta.
Morales beszélt arról is, hogy visszatérhet Bolíviába a számára menedéket nyújtó Mexikóból, ha ez hozzájárul az ország megbékéléséhez.
Kathryn Ledebur, a Bolíviában működő Andoki Információs Hálózat nevű nonprofit cég politikai elemzője szerint Moralesnek jogi értelemben igaza lehet, ugyanis a lemondást tartalmazó levelet a törvényhozás plenáris ülésén kell beterjeszteni, megvitatni, illetve elfogadni, mielőtt a lépés hatályosulhatna. Ledebur szerint Evo Morales nam akar visszatérni elnöknek, ugyanakkor a bolondját szeretné járatni politikai ellenfeleivel.
Morales az AP-nek arról számolt be, hogy olyan értesülések birtokába jutott, hogy a bolíviai hadsereg egyes alakulatai lázadást terveznek azokkal a tisztekkel szemben, akik lemondásra késztették. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: meglepetésként érte, hogy Williams Kaliman vezérkari főnök is részt vett ebben, s ezzel árulást követett el.
Morales ugyanakkor nyugalomra intett, és párbeszédet szorgalmazott.
António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön a francia Jean Arnault személyében különmegbízottat menesztett a dél-amerikai országba.
"Nagy bizalommal vagyok az ENSZ iránt" - jelentette ki Morales. Mint mondta, a világszervezetet közvetítőként, nem pusztán a párbeszéd elősegítőjeként szeretné látni. Felvetette, hogy a közvetítésbe a nagy befolyással rendelkező katolikus egyház és esetleg Ferenc pápa is bekapcsolódhatna.
Elmondta, hogy az Egyesült Államok "a nagy összeesküvő" a puccs mögött, amely Bolívia elhagyására kényszerítette.
Evo Morales, aki 2006 óta állt az ország élén, vasárnap kényszerült lemondani az elnöki posztról, miután a rendőrség és a hadsereg vezetője is távozásra szólította fel azt követően, hogy az Amerikai Államok Szervezete súlyos szabálytalanságokra derített fényt az októberi elnökválasztáson, és az eredmény megsemmisítésére szólította fel La Pazt. Lemondása után Mexikóban kért és kapott menedéket, de szerdán bejelentette, hogy kész a lehető leghamarabb hazatérni. Jeanine Ánez, aki a felsőház egyik ellenzéki alelnökének tisztségét látta el, kedden nyilvánította magát Bolívia ideiglenes államfőjévé.
Az Egyesült Államok, Oroszország, Brazília, Kolumbia, Nagy-Britannia és Németország is elismerte Jeanine Ánezt az ország ideiglenes elnökének.
Evo Morales pártjának képviselői viszont kétharmados többséggel rendelkeznek a bolíviai törvényhozás mindkét házában, s emiatt útját állják Ánez tisztségében való megerősítésének. Ugyanakkor új választások megtartásáról állapodott meg csütörtökön a bolíviai átmeneti kormány a Morales vezette Mozgalom a Szocializmusért (MAS) parlamenti képviselőivel. Bolívia átmeneti kormánya ezt követően további párbeszédet javasolt a MAS-sal. Jerjes Justiniano, az elnöki hivatal minisztere azt az ígéretet tette, hogy az eddigi kormánypártnak nem kell politikai üldöztetéstől tartania.
A bolíviai alkotmány értelmében Áneznek 90 napon belül új választásokat kell tartania. Ánez csütörtöki sajtótájékoztatóján egyértelművé tette, hogy Morales nem lehet negyedik ciklusban elnök, és ugyanez vonatkozik a volt alelnökére, Álvaro Garcíára is.
MTI
