A Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztét betöltő Balog Zoltán Mit keres az Istenre való utalás az alkotmányban?
címmel Lipcsében tartott előadást.
Az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a magyar állam kötelessége a keresztény kultúra védelme, támogatása a kultúrában, az oktatásban, a közéletben. A kultúra összetartó ereje, a közösség homogenitása erősíti a nemzetet. És ez korántsem csak hitbéli kérdés - fűzte hozzá.
Jól példázza ezt, hogy a magyar állam 2013-ban bevezette a kötelező etika avagy hit és erkölcstan oktatását az általános iskolákban. Miközben a lakosság 15-20 százaléka gyakorolja vallását aktívan, addig minden második gyermek jár hittanra. Ez jelzi, hogy valós igényeket szolgál az intézkedés. Ezt az igényt mutatja az egyházi iskolák iránti nagy érdeklődés is: mintegy 200 ezer gyermek jár ilyen intézményekbe - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának korábbi vezetője.
A keresztényi alapú nemzeti összetartozás erősítését szolgálta továbbá az, hogy a magyar történelemben először a nagypéntek ünnepnap. Ez az ünnep a közösségért hozott áldozat kérdését állítja középpontba, szemben az elvilágiasodott fogyasztói társadalom attitűdjével, amely épp arra ösztökél, hogy ússzuk meg az áldozatot - mondta Balog Zoltán.
Mint felidézte, a magyar alaptörvény istennel kezdődik és végződik: Isten, áldd meg a magyart!
, illetve az alkotmány záró mondata Isten és ember előtti felelősségre hivatkozik. A német szövetségi állam hét tartománya alkotmányában van utalás Istenre. Legutóbb Schleswig-Holsteinben egyetlen szavazaton múlt, hogy nem került be az alkotmányba - jegyezte meg.
A Konrad Adenauer Alapítvány által teológus, filozófus, politológus előadók részvételével szervezett rendezvénysorozat azt vizsgálja, milyen esélyei vannak az elvallástalanodott társadalomban a keresztény értékeknek. A következő előadás Olaszországban, Cadenabbiában lesz - mondta Balog Zoltán.
