"Az új miniszterelnöknek egyből a közepébe kell vágnia, és nem csupán országát kell kormányoznia, hanem az európai kérdéseket is meg kell oldania" - mondta el Merkel a kancellári hivatalban szerdán.
Az Európai Unió nettő befizetőiként Németország és Finnország számos érdeke azonos. A két ország főbb közös érdekeltségeiként Merkel a környezetvédelmet, a tudományos kutatást, a partnerséget Afrikával, valamint az EU-n belüli életkörülmények egymáshoz való közelítését említette.
"Korlátozott költségvetésből mindezt tető alá hozni nagyon nehéz feladat lesz" - hangsúlyozta Merkel. Ugyanakkor minél több problémát tud Finnország megoldani, annál kevesebb marad a 2020 második felében következő német soros elnökségre.
A találkozón szó esett Ursula von der Leyen jelenlegi német védelmi miniszter jelöltségéről az Európai Bizottság élére. A szavazásra várhatóan július 16-án kerül sor. Rinne mielőbbi megoldást sürget, hangsúlyozta ugyanis: "ami a finn elnökséget illeti, az a fontos, hogy minél hamarabb lezárulhasson ez a folyamat, mivel számos nagy kérdést kell megtárgyalni", ide sorolta például az éghajlati, biztonsági és migrációs kérdéseket.
Berlini találkozójukon Rinne és Merkel szorosabb együttműködésben állapodott meg a fosszilisról a megújuló energiaforrásokra való áttérés terén a két ország között. Merkel hozzátette: e célból gazdasági és környezetvédelmi minisztereik kapcsolatba lépnek egymással.
Sajtójelentések beszámoltak arról is, hogy Rinne fogadásakor, a katonai tiszteletadás idején a német kancellár ismét egész testében remegni kezdett - három héten belül ez volt a harmadik ilyen eset. Később Merkel mindenkit megnyugtatott arról, hogy jól van, nincs ok az aggodalomra és továbbra is munkaképesnek tartja magát. A kancellár az első alkalommal a hőségre és kiszáradásra panaszkodott, másodjára pszichológiai okokra hivatkozott, ahogyan ezúttal is pszichológiai okot jelölt meg a remegés kiváltójaként.
Július 1-jétől hat hónapig Finnország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, az észak-európai ország Romániától vette át, majd januárban Horvátországnak adja tovább a tisztséget.
Az EU-hoz közel 25 évvel ezelőtt, 1995-ben csatlakozó Finnország 1999 és 2006 után immár harmadszor látja el a félévente tagállamról tagállamra szálló tisztet.
Helsinki "Fenntartható Európa, fenntartható jövő" mottóval hirdette meg programját, amelyben a közös európai értékek, valamint a jogállamiság erősítését, az éghajlatváltozás elleni küzdelem előmozdítását, a kontinens biztonságának fokozását és az EU versenyképességének növelését tűzte ki célul. Az Antti Rinne miniszterelnök vezette finn balközép koalíciós kormány alig egy hónappal ezelőtt, június elején alakult meg.
MTI