A lábnyomokat a Cambridge-i Egyetem szakemberei azonosították 2014 és 2018 között a Hastings városához közeli part menti területeken – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A méretüket tekintve kevesebb mint két centiméter és több mint hatvan centiméter átmérő közötti lábnyomok többsége olyan jó állapotban maradt fenn, hogy az állatok bőrének, pikkelyének és karmainak lenyomatát is őrzi.
Az alsó kréta korból, vagyis 100-145 millió éves lábnyom-fosszíliák növényevő dinoszauruszoktól – iguanodonok, ankiloszauruszok, sztegoszauruszok, szauropodák - és húsevő theropodáktól származnak.
A Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology című folyóiratban publikált tanulmány szerint Hastings környéke noha Nagy-Britannia egyik leggazdagabb dinoszauruszfosszília-lelőhelye, megkövesedett lábnyomokat nagyon ritkán találni a területen.
Anthony Shillito, a tanulmány vezető szerzője szerint a mostanihoz hasonló leletek hasznos információkkal szolgálnak a kutatók számára egyebek között a dinoszaurusz-közösségek összetételéről.
A lábnyomok lelőhelyének szomszédságában valószínűleg egy vízforrás volt a kréta időszakban, amit alátámasztanak a területen feltárt megkövesedett növények és gerinctelen állatok.
A mostani vizsgálat részeként Shillito azt is tanulmányozza, hogy a dinoszauruszok vajon befolyásolták-e a folyók folyását oly módon, ahogy a mai vízilovak és tehenek képesek apró csatornákat kialakítani.
A szakember szerint néhány dinoszaurusz a puszta méretéből adódóan valószínűleg hasonló hatással volt a folyókra, ám ezzel kapcsolatban nehéz megdönthetetlen bizonyítékot találni, mert a lábnyomok többségét elmosta a víz.
