A kutatók két áldozati oltárt, két megnyúzott emberfejet ábrázoló szobrot és egy törzset találtak, ez utóbbi valószínűleg magát a Sipe-Totek (Megnyúzott urunk) néven ismert termékenységistent ábrázolja. A maga nemében példátlan leletre Puebla államban, a popoloka indiánok kultikus központjában bukkantak ásatások eredményeként.
Noemi Castillo régész szerint a Ndachjian-Tehuacán-i templom, amelyet 1000 és 1200 között használhattak, magán viseli az áldozati helyek mindazon jellegzetességeit, amelyekről írásos emlékekben lehet olvasni.
Az azték Sipe-Toteket (spanyol írásmód szerint: Xipe-Tótec) a természet tavaszi megújulása, a termésbetakarítás és az oktli nevű bódító ital isteneként tisztelték szerte Mezoamerikában - a mai Mexikóban és a közép-amerikai földnyelven, a spanyol hódítás előtt Észak- és Közép-Amerika legfejlettebb régiójában -, emellett az aranyművesek pártfogójának számított. Többnyire lenyúzott emberbőrből készült, hátán fűzővel záródó rövid kabátfélében ábrázolják, könyökétől a feláldozott ember szétterpesztett ujjú karjai lógnak le. Arcán emberbőrből készült maszkot visel, jellemző az ennek révén kirajzolódó kettős száj.
A tiszteletére rendezett áldozati ünnepségeken a pap varázslók az emberáldozat lenyúzott bőréből készült ruhában táncoltak azokkal a harcosokkal, akik a foglyokat ejtették. A szertartáshoz két oltárt használtak, az egyiken gladiátorviadal-szerű harcban megölték vagy lenyilazták az áldozatot, a másikon pedig megnyúzták.
A kegyetlen kultusz létezését bizonyító nyomokat másutt is találtak, de a pueblai az első, "Megnyúzott urunknak" szentelt komplett templom.
