2019. július 23.,
kedd, Lenke napja

Meglepetés a Maldív-szigeteken: győzött az ellenzék

Hír TV

2018. szeptember 24., hétfő 18:42

Az ellenzéki jelölt nyerte az elnökválasztást a Maldív-szigeteken. A jelenlegi államfő elismerte a vereségét. A Kína-barát, muszlimokat fanatizáló elnök korábban több politikai ellenfelét is börtönbe záratta, majd azokat a bírókat is, akik szabadon akarták engedni ezeket a politikai foglyokat. Sokan attól tartottak, hogy választási csalással próbálja majd megőrizni a hatalmát.

Hívei lelkesen ünnepelték az ellenzéki jelölt elnökválasztási győzelmét a Maldív-szigeteken. Ibrahim Mohamed Szolih diadalában csak legvérmesebb hívei bíztak – sokan ugyanis attól tartottak, hogy a jelenlegi elnök mindenáron ragaszkodni fog a hatalmához, és megpróbálja választási csalással megtartani az államfői széket. Szolih végül a voksok több mint 58 százalékát szerezte meg, igen magas, csaknem 90 százalékos választási részvétel mellett.

„Ez a boldogság és a remény pillanata, egy történelmi pillanat. Ez sokunknak egy nehéz utazás volt. Egy olyan utazás, ami börtöncellába vagy évekig tartó száműzetésbe vezetett. Közben láthattuk a közintézmények teljes átpolitizálását és összeomlását. De ez az út a választóurnáknál ért véget, mert az emberek így akarták” – tette első nyilatkozatát a Maldív szigetek megválasztott, új elnöke. Ibrahim Mohamed Szolih. A legyőzött államfő nemrég hivatalosan is elismerte a vereségét.

A legyőzött államfő nemrég hivatalosan is elismerte a vereségét. „A Maldív-szigetek népe eldöntötte, mit akar. Tudomásul vettem a választási eredményt. A mai nap folyamán találkoztam Ibrahim Mohamed Szolihhal, akit a maldívok következő elnöküknek választottak” – mondta Abdulla Jamín.

A világ nagy része által csak trópusi paradicsomként ismert államban súlyos belpolitikai válság zajlott le az év elején. Abdulla Jamín elnök több politikai ellenfelét börtönbe záratta, még saját féltestvérét is, aki korábban 30 éven át vezette a szigetországot. Februárban pedig, amikor a legfelsőbb bíróság elrendelte a politikai foglyok szabadon engedését, a bírákat is őrizetbe vetette, és szükségállapotot hirdetett.

Emellett agresszív politikai kirohanásokkal igyekezett hangsúlyozni az ország iszlám jellegét, és a muszlim lakosság egy jelentős részét radikalizálta is – a népességszámhoz viszonyítva innen érkezett az egyik legtöbb katona az Iszlám Állam közel-keleti hadseregébe.

A mostani váltás nemcsak belpolitikai, diplomáciai fordulatot is jelent az országban, amit két gazdasági nagyhatalom is a saját befolyási övezetébe vonna.

Jamín Kínával kötött szoros szövetséget, szabadkereskedelmi egyezménnyel, jelentős kínai befektetésekkel és kínai turisták özönével.

Szolih viszont visszakormányozná India felé a Maldív-szigeteket, ami földrajzi és történelmi okokból egészen a közelmúltig abba az érdekszférába tartozott.