Macron a kétnapos lengyelországi látogatása zárónapján mondott beszédet Krakkóban. A lengyel-francia kapcsolatokból kiinduló, több mint egy óra hosszat tartó beszédében úgy értékelte: ma újra kell meghatározni az európai egységet és "Európa szuverenitását". Ebben az összefüggésben bírálta, hogy az európaiak az utóbbi években nem politikai projektnek tartották földrészüket, "piacként kezelték", előtérbe került a közös piac és a szabad mozgás elve.
Hangsúlyozta: csak a politikai projektként felfogott, egységes Európa lesz képes szembesülni a jelenkor kihívásaival.
Macron szerint újra át kell gondolni, "miben áll Európa egysége és sokszínűsége". Ebben a vonatkozásban beszélt a demográfiai kérdésekről, úgy látva: a népességfogyás és az elöregedés "új európai válságot készít elő". Szerinte a legnagyobb demográfiai problémákkal küzdő országokban a legjobban fejlődik "a populizmus, a szélsőségek". Negatív jelenségként megemlítette a fiatalok, a jól képzettek kiszivárgását, különösen a kelet-európai országokból.
Beszélt arról is, hogy nem szabad beleegyezni Európa gyengítésébe, Lengyelország pedig "nem zárkózhat be Európa előtt". Rámutatott a lengyeleknek az európai értékek iránti vonzalmára, mely értékek közül kiemelte az 1789-99-es francia forradalomhoz kötődő egyenlőséget és szabadságot. Aggodalmának adott hangot, hogy Lengyelország "távol kerülhetne az olyan értékektől, amelyek nem felelnek meg neki, például a jogállamiságtól és az európai egység politikai vonatkozásaitól."
A francia elnök szorgalmazta "a közös európai történelmi emlékezet" felépítését, mely emlékezet "nem lesz egyértelmű, egyúttal nem fog megfeledkezni az országok felelősségéről a történelem során elkövetett bűntettekért. A közös emlékezet Macron szerint azért fontos, hogy "ne váljunk a múlt foglyaivá, hogy ne temetkezzünk be a gyűlöletbe, a nacionalizmusba".
Úgy látta: Európát nem lehet felépíteni, "ha újraírjuk, meghamisítjuk történelmét, függetlenül attól, melyik ország, melyik párt az ilyen hamisítás szerzője". Aggodalmát fejezte ki afelől, hogy "megjelenik a nemzeti emlékezet képződménye". Lengyelországban "vannak kísérletek, hogy kitöröljék az 1989-et" - jelentette ki, utalva feltehetőleg arra, hogy többen a kommunista rezsimmel való kompromisszumnak értelmezik az 1989-es lengyel kerekasztal-tárgyalásokat. Macron szerint "Magyarországon is fennáll annak kísértése, hogy újraírják a 20. századi történelmet, Oroszország pedig újraértelmezné a második világháborút, a lengyeleket terhelné háborús bűntettekkel".
Előző napi, a lengyel politikai vezetőkkel folytatott egyeztetéseket követő varsói felszólalásaihoz hasonlóan Macron kiállt a NATO részeként felfogott közös európai védelem mellett, szorgalmazta az Európai Unió és Oroszország közötti politikai párbeszédet, és Párizs segítségét ígérte a jelenleg szénalapú lengyel energetika transzformációjában.
Andrzej Duda lengyel elnök keddi varsói sajtóértekezletén kitért arra, hogy Macron előző nap javasolta az úgynevezett weimari háromszög (Franciaország, Lengyelország, Németország) csúcstalálkozóját. Az 1993-ban létrehozott formátum vezetői utoljára 2013 ültek össze. Duda közlése szerint Macron július 14-én, Párizsban szervezné a találkozót.
MTI
