2024. 04. 12. Péntek Gyula napja
Jelenleg a TV-ben:

Vezércikk

Következik:

Híradó 22:00

Külföld

Lukasenko nyerte a fehérorosz választást

Elsöprő győzelmet aratott a fehéroroszországi elnökválasztáson a jelenlegi államfő. A szavazatok több mint 80 százalékát zsebelte be. A választási bizottság tájékoztatása alapján az egyetlen ellenzéki induló a voksok 9,9 százalékát szerezte meg. Az ellenzék ezután tüntetésekre buzdította híveit. Vasárnap este erőszakos megmozdulások történtek országszerte. Közben a lengyel kormányfő rendkívüli uniós csúcs összehívását sürgeti a választás miatt.

  • Lukasenko nyerte a fehérorosz választást

A hivatalos eredmények közlése után ezrek lepték el Minszk utcáit. Az ellenzék felszólítására kezdődtek a fehérorosz fővárosban az erőszakos tüntetések.

A demonstrálók több helyen barikádokat emeltek, betörték az üzletek kirakatait és kövekkel dobálták meg az egyenruhásokat. A rendfenntartók válaszul hang- és könnygázgránátokat, valamint gumilövedékeket is bevetettek.

Az összecsapásokban sokan megsérültek, egy ember pedig életét vesztette. A hatóságok végül kiszorították a tiltakozókat a város központjából. Vidéken is több helyen voltak hasonló megmozdulások.

Az egyenruhások az összes engedély nélküli demonstrációt feloszlatták. 120 tiltakozót vettek őrizetbe. Az ellenzék azt ígérte, hogy nem hagynak fel a tiltakozásokkal.

Az 1994 óta hatalmon lévő Alekszandr Lukasenko kihívója szerint választási bizottság tagjai manipulálták a szavazás eredményét. Szvjatlana Cihanouszkaja azt nyilatkozta: a többség őt támogatja és valójában ő ért el 80 százalék körüli eredményt nem pedig a hivatalban lévő államfő.

A legutóbbi 2015-ös elnök választáson Lukasenko a szavazatok 83 és fél százalékát szerezte meg.

Mateusz Morawiecki rendkívüli uniós csúcs összehívását sürgeti

Az Európai Unió (EU) rendkívüli csúcstalálkozójának összehívását sürgeti Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő abban a levélben, amellyel hétfőn a fehéroroszországi helyzet miatt Charles Mitchelhez, az Európai Tanács és Ursula von der Leyenhez, Európai Bizottság elnökéhez fordult - közölte a lengyel kormányszóvivő. 

A levélről beszámolnak a lengyel miniszterelnöki hivatal honlapján is. A közleményben olvasható: a vasárnapi fehéroroszországi elnökválasztás után "a hatalom erőszakot alkalmazott az országban a változásokat követelő állampolgárok számára".

Morawieckinak az uniós csúcstalálkozó összehívására tett kezdeményezését a nyilatkozat azzal indokolja: "szolidárisan támogatni kell" Fehéroroszország állampolgárainak szabadságtörekvéseit.

A minszki választási bizottság hétfőn ismertetett előzetes adatai szerint a vasárnapi elnökválasztáson a hivatalban lévő Aljakszandr Lukasenka győzött a szavazatok 80,23 százalékával. Az fő ellenzéki jelölt, Szvjatlana Cihanouszkaja pedig 9,9 százalékot szerzett.

Az ellenzék kétségbe vonja a választás tisztaságát. Az állami exit poll eredmények közzététele után az országban több helyen is összecsapások törtek ki a rendőrség és az ellenzék hívei között, ezekben a Vjaszna-96 (Tavasz-96) jogvédő szervezet szerint egy tüntető meghalt, több pedig megsérült, 120 embert őrizetbe vettek.

Az események kapcsán még vasárnap éjjel a demokratikus elvek betartására szólították fel a minszki hatóságokat a közös nyilatkozatban Andrzej Duda lengyel és Gitanas Nauseda litván elnök, aggodamakat fejezett ki hétfő reggeli nyilatkozatban a lengyel külügyi tárca is.

A később a PAP hírügynökségnek adott interjúban Jacek Czaputowicz külügyminiszter közölte: Josep Borrellnek, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének javasolta az EU Tanácsa miniszteri szintű értekezletének sürgős összehívását, akár videokonferencia formájában.

Az EU-nak "egységes, erős hangon kell kimondania, hogy Európában már nem lehet az állampolgárokkal gumilövedék és vízágyú segítségével párbeszédet folytatni" - jelentette ki Czaputowicz. Felidézte: az EU az utóbbi években határozottan megmutatta, hogy kész az együttműködésre Fehéroroszországgal, többek között a Keleti Partnerség keretében.

Czaputowicz hangsúlyozta: más államok nem dönthetnek a fehérorosz elnökválasztás érvényességéről. "Kétségtelen viszont, hogy a választási folyamat során sok szabálytalanság történt, az állampolgári jogokat sokszor sértették" - jegyezte meg, a legdrasztikusabb példaként említve az ellenzéki jelölteknek, illetve a választási stábjaikhoz tartozók letartóztatását. A hétfőre virradóan történtek pedig "komoly aggodalmakat keltenek" - mondta el Czaputowicz.

Michel: Az alapvető jogokat tiszteletben kell tartani

A szólásszabadságot, a gyülekezés szabadságát, valamint az alapvető emberi jogokat tiszteletben kell tartani - jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a fehéroroszországi vasárnap tartott elnökválasztást követően tartott megmozdulás résztvevői ellen alkalmazott erőszakra reagálva hétfőn. 

Michel rövid Twitter-üzenetében kiemelte: a tüntetőkkel szembeni erőszak nem jó válasz.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üzenetében arra szólította fel az illetékes hatóságokat, hogy a szavazatokat pontosan számolják és tegyék közzé. Elítélte a tüntetők ellen alkalmazott erőszakot és kijelentette: az alapvető emberi jogokat tiszteletben kell tartani.

"A békés tüntetők elleni erőszakos fellépésnek nincs helye Európában" - tette hozzá von der Leyen.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztos közös közleményükben aránytalannak és elfogadhatatlannak nevezték a "békés tüntetők ellen alkalmazott állami erőszakot".

"Elítéljük az erőszakot, és minden fogva tartott azonnali szabadon bocsátására szólítunk fel. A fehérorosz hatóságoknak gondoskodniuk kell a békés gyülekezés alapvető jogának tiszteletben tartásáról"

- fogalmaztak.

Aláhúzták: alapvető fontosságú a szavazatok pontos számlálása, valamint az, hogy a választási bizottság közzé tegye az eredményeket. Csak az emberi jogok, a demokrácia és a szabad választások tisztasága biztosíthatja Fehéroroszország stabilitását és önállóságát. Az Európai Unió figyelemmel kíséri a fejleményeket, és azok értékelés alapján ad választ, illetve a kialakult helyzetre tekintettel alakítja Fehéroroszországgal fenntartott kapcsolatait - tették hozzá.

A minszki választási bizottság hétfőn ismertetett előzetes adatai szerint a vasárnapi elnökválasztáson a hivatalban lévő Aljakszandr Lukasenka győzött a szavazatok 80,23 százalékával. A fő ellenzéki jelölt, Szvjatlana Cihanouszkaja pedig 9,9 százalékot szerzett.

Az ellenzék kétségbe vonja a választás tisztaságát. Az állami exit poll eredmények közzététele után az országban több helyen is összecsapások törtek ki a rendőrség és az ellenzék hívei között, ezekben a Vjaszna-96 (Tavasz-96) jogvédő szervezet szerint egy tüntető meghalt, több pedig megsérült, sok embert őrizetbe vettek.

Lukasenko: Nem engedjük, hogy szétszakítsák az országot

A fehéroroszországi hatóságok nem  fogják engedni, hogy az instabilitás szétszakítsa az országot - mondta Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök hétfőn. 

A választási bizottság előzetes eredményei alapján Lukasenka 80,23 százalékot, míg legfőbb ellenfele, Szvjatlana Cihanouszkaja 9,9 százalékot szerzett a vasárnapi elnökválasztáson. A részvételi arány 84 százalékos volt. A maradék három jelölt kevesebb mint 2 százalékot kapott.

Cihanouszkaja jelezte: nem ismeri el a hivatalos eredményeket, és saját magát tartja a választás győztesének. Az ellenzéki elnökjelölt csalással vádolta meg Lukasenkát. A politikus bizalmasai elmondták: megpróbálják elérni, hogy újraszámlálják a leadott voksokat azokban a szavazóhelyiségekben, ahol problémák merültek fel. Egyúttal szeretnének tárgyalni a hatóságokkal a hatalom békés átadásáról, de ha kell, készek hosszú távra az utcákra vonulni, hogy hangot adjanak elégedetlenségüknek.

"Illő választ fogunk adni" - idézte a BelTa fehérorosz hírügynökség az államfőt. "Nem fogjuk hagyni, hogy szétszakítsák az országot" - tette hozzá.

"Figyelmeztettem, hogy itt nem lesz Majdan, hiába is akarja bárki" - nyomatékosította Lukasenka a 2014-es ukrajnai forradalom egyik fő helyszínére, a kijevi Függetlenség terére (Majdan Nezalezsnosztyi) utalva.

Az elnök azt állította, hogy külföldről - Lengyelországból, Nagy-Britanniából és Csehországból - irányították a vasárnap esti erőszakos tüntetéseket.

"Cseh bábmesterek utasították az ellenzéket, hogy szólítsa utcára a népet, és követelje a hatalom átadását" - mondta.

Hír TV

Ezek is érdekelhetik

Legfrissebb híreink

Már zajlik Irán és Izrael háborúja + videó

Már zajlik Irán és Izrael háborúja + videó

Az Irán által támogatott Hezbollah libanoni síita fegyveres szervezet több tucat rakétát lőtt ki izraeli állásokra. Az egyre mérgesedő iráni és izraeli konfliktusról Kovács Tamás, az NKE Rendészettudományi Kar Rendészetelméleti és Történeti Tanszékének egyetemi docense beszélt a HírTV stúdiójában. 

Műsorok

Svenk, a HírTV mozimagazinja

Svenk, a HírTV mozimagazinja

A hetente szombatonként 22:50-kor műsorra kerülő Svenkben Zavaros Eszter műsorvezető kalauzolja a nézőket a magyar filmipar múltjába, jelenébe és jövőjébe.
Sajtóklub - ajánló

Sajtóklub - ajánló

Aktuális kérdések, hétről-hétre! Fontos témák, kivételes vélemények! Minden vasárnap 19 óra 10 perctől órától jelentkezik Sajtóklub című műsorunk.
Vezércikk - ajánló

Vezércikk - ajánló

Vezércikk – a sajtóban ez az a műfaj, ami meghatározza az adott médium legfontosabb üzenetét, de ez már nem csak a nyomtatott sajtótermékek privilégiuma. Hétfőtől péntekig 20 óra 55 perctől gyakorló zsurnaliszták, szókimondó véleményvezérek elemzik a nap legfontosabb híreit.
Paláver - ajánló

Paláver - ajánló

A HírFM és a HírTV közös műsora a Paláver. Itt a hallgatók közvetlenül is részt vehetnek a műsorfolyamban. Minden hétköznap 15 óra 30 perctől. A műsor telefonszáma: +36 (1) 799 29 99.

Kapcsolódó tartalmak

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!