Az ENSZ-közgyűlés általános vitájában való felszólalás előtti sajtótájékoztatón Lavrov mindazonáltal azt mondta, hogy a nemzetközi elismerés hiánya nem akadályozza a kapcsolattartást az új afgán vezetőkkel, akik augusztusban a nemzetközi csapatok kivonása közepette magukhoz ragadták a hatalmat a közép-ázsiai országban.
Az orosz tárcavezető nem beszélt az újságíróknak a számos civil és nemzetközi szervezet által kifogásolt jogsértésekről a tálibok részéről, mindössze annyit mondott, hogy elkötelezettek a világszervezet és a nők jogainak tiszteletben tartása iránt. "Ami azonban a legfontosabb, hogy tartsák magukat ígéreteikhez, az első lépést pedig megtették: létrehozták az átmeneti kormányzati struktúrákat" - mondta az orosz diplomácia vezetője.
Lavrov ismét bírálta az amerikai és "egyéb NATO-csapatok" elhamarkodott kivonását Afganisztánból, amit "a következményeket figyelembe nem véve vittek véghez". "A következmény pedig az, hogy sok fegyver maradt Afganisztánban. S mindnyájan látjuk szükségességét annak, hogy biztosítsuk, hogy ezeket a fegyvereket ne használják fel pusztító szándékkal" - fogalmazott Lavrov, hozzátéve: a tálibok kinyilvánították abbéli szándékukat, hogy harcoljanak a szélsőségességgel, a terrorizmussal, beleértve az Iszlám Állam dzsihadista szervezetet és az al-Kaida nemzetközi terrorcsoportot, és ne okozzanak instabilitást a szomszédos országokban.
Az orosz külügyminiszter bírálta Josep Borrellt, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, aki Lavrov vádja szerint azt kérte tőle, hogy Oroszország vonuljon ki Maliból. Lavrov szerint egy Borrellel közös találkozón az uniós főképviselő azt mondta neki, hogy "Mali az EU-é", és amikor az orosz tárcavezető állítása szerint együttműködést ajánlott fel neki, Borrell azt válaszolta, hogy "menjetek el Maliból".
Az uniós főképviselő pénteken figyelmeztette az átmeneti mali kormányt annak következményeire, ha beveti a Wagner orosz biztonsági magáncég zsoldosait. "Annak a Wagner biztonsági magáncégnek, amellyel kapcsolatban bizonyított, hogy tagjai visszaéléseket követtek el más országokban, az esetleges bevetése Maliban azonnali következményekkel járna az EU és az átmeneti (mali) kormány közötti együttműködésben" - jelezte Borrell, aki pénteken New Yorkban Abdoulaye Dioppal, az átmeneti mali kormány külügyminiszterével tartott megbeszélést.
Lavrov védelmébe vette az orosz zsoldosok jelenlétét Maliban, azt állítva, hogy a helyi kormány azért bérelte fel őket, mert megállapította, hogy nem rendelkezik elegendő kapacitással ahhoz, hogy képes legyen fenntartani a biztonságot saját eszközeivel. "Ez egy olyan tevékenység, amelyet törvényes alapon végeznek, és egyrészt a fogadó állam törvényes kormánya (...), másrészt a külföldi szakemberek segítségével szolgáltatásokat folytatók közötti kapcsolatokra vonatkozik" - fogalmazott Lavrov.
Értesülések szerint az Assimi Goita ezredes vezette mali junta megállapodást fontolgat az orosz biztonsági céggel ezer fegyveres telepítéséről a nyugat-afrikai állam területére a helyi hadsereg kiképzésére, tekintettel arra, hogy a volt gyarmatosító hatalom, Franciaország arra készül, hogy csökkenti a Száhel-övezetben állomásozó erőit 5000-ről nagyjából 2500-3000 főre.
A Wagner nevű cég, amellyel összefüggésben Moszkva minden kapcsolatot tagad, katonai berendezések karbantartását és kiképzést kínálja, de zsoldosok kiközvetítésével is vádolják. A gyanú szerint egy Kreml-közeli oligarcha, Jevgenyij Prigozsin a tulajdonosa. A Wagner csoport embereit egyebek között Szíriában, Líbiában és a Közép-afrikai Köztársaságban is bevetették már.
