A hatóságok és a tüntetők napok óta farkasszemet néznek egymással a kormányépületek közelében. A demonstrálók tavaly november végén szállták meg a Függetlenség teret. Az oroszbarát Viktor Janukovics elnök lemondását és előre hozott választásokat követelnek, illetve azt, hogy az ellenzéki megmozdulásokon őrizetbe vett társaikat engedjék szabadon. A kormány azonban még egyik követelés teljesítésére sem hajlandó. Eddig hat halálos áldozatot követeltek a hatóságok és a demonstrálók közötti összecsapások.
A patthelyzet feloldására és a hónapok óta tartó politikai válság megoldására szólították fel a feleket az uniós külügyminiszterek. Brüsszelben tartott tanácskozásukon az erőszak leállítását követelték, és utolsó lépésként büntetőintézkedéseket is kilátásba helyeztek arra az esetre, ha az erőszak folytatódna. „Senki sem akar azonnali és általános szankciókat. De úgy döntöttünk, célzott intézkedéseket vezetünk be, ha a helyzet rosszabbra fordulna, bár jelenleg nem így állnak a dolgok. Ezzel világos üzenetet akarunk küldeni. A demokrácia megerősítését akarjuk elérni, és nyilvánvaló, hogy ezek a szankciók azokat célozzák, akiknek nem tetszik a demokrácia felé vezető út” – mondta Thierry Repetin, az európai ügyek minisztere.
A tárcavezetők tárgyalásra szólították fel a szemben álló feleket, a hatalmi egyensúlyt biztosító alkotmány visszaállításához és tisztességes elnökválasztás megrendezéséhez pedig a nemzetközi szervezetek segítségét ajánlották.
A belpolitikai válságnak már súlyos gazdasági következményei is vannak. Nemcsak a devizatartalék mértéke csökkent drasztikusan, hanem az ukrán nemzeti banknak is kilenc százalékkal le kellett értékelnie a hrivnyát.
