A még szigorúbb bevándorláspolitika ígéretével megnyerték a választást a dán szociáldemokraták, a jobboldal elvesztette a többségét a Folketingben. Központi téma a klímaváltozás is.
Fotó: AFP/Liselotte Sabroe/Riztau Sc
Ellenzéki győzelem született a szerdai dániai parlamenti választáson. A szociáldemokrata SD a szavazatok 25,9 százalékával győzött, ez egyszázalékos erősödés a négy évvel ezelőtti eredményhez képest. Lars Løkke Rasmussen kormányfő pártja, a liberális Baloldal (Venstre) kilencszázalékos erősödéssel 23,4 százalékot ért el ugyan, de a győzelemhez ez sem volt elég. A választás legnagyobb vesztese a jobboldali, bevándorlásellenes Dán Néppárt (DF), amely a négy évvel ezelőtti 21 százalékról 8,7 százalékra zuhant, a jelentős mandátumveszteség pedig Rasmussen reményeit is eltemette, hiszen a párt eddig kívülről támogatta kisebbségi kormányát.
A parlamentbe bekerült még több kisebb baloldali és zöldpárt, valamint újoncként a jobboldali Új Polgáriak (Nye Borgerlige) is.
A 179 fős törvényhozásban (Folketing) a jobboldali blokknak nincs már többsége, a szociáldemokratákat vezető Mette Frederiksen azonban szűk többségre tehet szert, ha megszerzi a többi baloldali párt támogatását. A választás éjszakáján a pártvezető közölte, Rasmussenhez hasonlóan ő is kisebbségi kormányt kíván alakítani, külső támogatókkal. Rasmussen tegnap bejelentette a lemondását, a továbbiakban ügyvivőként vezeti az országot.
Sajtóelemzések szerint Frederiksen a sikerét egyértelműen annak köszönheti, hogy keményvonalas migrációs politikát sürgetett, igaz, Rasmussen kormánya sem volt éppen liberális ebben a kérdésben, nem is beszélve az őt kívülről támogató DF-ről. Az uniós ügyekkel foglalkozó Euractiv szerint Frederiksen egyenesen megalázta a Néppártot, igaz, ehhez lényegében át kellett vennie a politikájuk egy részét.
A The Local dán kiadásának értékelése szerint alapvetően öt fő téma alakítja a választók döntését és a közbeszédet. Az első a klímapolitika, a választók 57 százaléka – s a 35 alattiak 69 százaléka – szerint ugyanis az új kormánynak erre a témára kell összpontosítania. Ami a környezetvédelmi standardokat illeti, Dánia elég jól teljesít, a globális felmelegedés azonban egyik külterülete, Grönland miatt különösen érzékeny kérdés. Fontos kérdés a migráció is, hiszen az ország minden tizedik lakója külföldön született.
Az elmúlt években a migráció növekedése miatt újra határellenőrzést vezettek be, valamint jelentősen szigorították a menekültstátus feltételeit. A dánok 30 százalékának a migráció a fő aggodalma, ez kilenc százalékkal több, mint az uniós átlag. Meghatározó kérdés még az erős dán jóléti állam megőrzése, a gazdasági versenyképesség, valamint általánosságban véve a jólét, a társadalmi elégedettség fenntartása.
