A katari emír tegnap megmentőként érkezett Ankarába. A 15 milliárd dolláros befektetési ígéret visszahozta a nemzetközi befektetők bizalmát a török gazdaságban. A mentőcsomagként is felfogható arab lépés szó szerint megmenti a török pénzpiacokat és a bankszektort a beomlástól.
Pénzügyi elemzők a múlt héten már azt pedzegették, hogy az IMF pénzügyi segítsége nélkül Törökország finanszírozhatatlan államá válik, Katar közbelépése ettől a kellemetlen kényszertől szabadította meg Ankarát. Katar nem véletlenül segített - Törökország kiállt mellette, amikor Szaúd-Arábia és több más arab állam tavaly megszakította vele a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat, arra hivatkozva, hogy Katar a közel-keleti terrorizmus fő finanszírozója - ezt a vádat az arab miniállam természetesen tagadja.
„Mindennek ellenére mi készen állunk minden vitás kérdés tárgyalásos megoldására. Egyenlő partnerként. Egy feltételünk van: senki se zsaroljon minket, senki se diktáljon nekünk” – ezeket a szavakat már a török külügy vezetője mondta az Amerikával való konfliktussal kapcsolatban. Ezzel szoros összefüggésben van, hogy a török líra elmúlt hónapokban 40%-ot vesztett értékéből. Amerika büntetőintézkedéseket vezetett be egy amerikai lelkész bebörtönzése miatt, majd a török acél- és alumíniumtermékek vámját megduplázta, két török miniszter számláit pedig zárolta. Az amerikai lépésekre a törökök több amerikai exportárú vámtarifájának emelésével válaszoltak.
„A török vámemelés egy sajnálatos döntés. Rossz döntést hoztak. Az amerikai vámlépések nemzetbiztonsági érdekek alapján születtek. A török válaszlépés bosszúból” – mondta a fehér házi sajtós.
A török líra gyengülését az indította el, hogy Erdogan elnök mára elnöki rendszert, egy erősen központosított kormányzatot épített ki, amelyben megszűnt a jegybank önállósága is. A külföldi befektetők bizalma folyamatosan megrendült, eddig 5 milliárd dollárt vontak ki az országból.
