2020. október 26.,
hétfő, Dömötör napja

Kárpátaljáról elűznék a „magyar kutyákat”

Magyar Nemzet

2020. augusztus 25., kedd 08:26

Megsemmisítéssel és elüldözéssel fenyegető névtelen üzenetek, hamis bombariadók, és a tetejébe egy terrorelhárítási gyakorlat keserítette az utóbbi napokban a kárpátaljai magyar közösség életét. Még Kárpátalja kormányzója is úgy vélte, hogy a támadások célja a magyar kisebbség provokációja. Az ukrán szélsőséges nacionalisták aktivitásának köze lehet ahhoz is, hogy ha a járványhelyzet engedi, hamarosan helyhatósági választásokat rendeznek Ukrajnában - írja a Magyar Nemzet.

„Magyar kutyák” megszólítással érkezett névtelen levél több kárpátaljai magyar egyházhoz és szervezethez, köztük a magyar színháznak, a pedagógusszövetségnek és jótékonysági alapítványnak – adta hírül a Kárpátalja.ma magyar nyelvű hírportál, amely maga is a címzettek között szerepelt. Az „ukranianwolf” (ukrán farkas) névről érkező e-mailben felszólították a magyarságot, hogy „fogják értékeiket és rokonságukat, és menjenek történelmi családjukhoz”. „A ti enklávétokra és közösségetekre nincs szüksége Ukrajnának!” – idézte az írást a honlap. A névtelenségbe és arctalanságba burkolózó író kollektív retorzióval fenyegette meg a magyarságot, amivel majd „tiszteletre tanítják a nemzetet az ukránok javára”. Az ultimátum végrehajtására egyhetes határidőt szabtak.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) központi irodája, amelyet ismeretlenek felgyújtottak Ungvár belvárosában 2018. február 27-én hajnalban Fotó: MTI Fotó: Nemes János

Nem ez volt az első ilyen eset az elmúlt napokban. Augusztus 20-án, a magyar államalapítás ünnepén ugyancsak névtelen, magát ukrán hazafinak valló levélíró címzett fenyegető üzenetet a Kárpátalja.ma szerkesztőségének és más magyar szervezeteknek. Ebben arra figyelmeztettek, hogy ha a magyar közösség továbbra is biztonságban szeretne élni ukrán földön, akkor fel kell hagynia a nemzeti enklávé létrehozásával.

„Sikerült megvesztegetni az ukrán kormányt, azonban az ukrán hazafiak tisztán látnak. Elkezdjük a szabotázst és támadásokat indítunk a városaitok, faluitok, iskoláitok ellen mindaddig, amíg a magyar járás létrehozásának ideológiája megszűnik – fenyegetőztek. – A biztonságotok a ti kezetekben van. Ha minimalizálni szeretnétek az áldozatok számát a magyar lakosság körében, akkor minél hamarabb sürgős intézkedéseket kell hozni az ukránellenes kezdeményezések megszüntetésére Kárpátalján!”

– zárja sorait fenyegető levelében az „ukrán hazafi”. Úgy tudjuk, az érintett szervezetek közös feljelentést tesznek az ügyben, a rendőrség honlapján arról tájékoztatott, hogy nyomozást indítottak. „Küldhetnek minket az anyaországunkba vagy a történelmi hazába. Köszönjük szépen, nekünk ez az otthonunk. Immár ezer éve itthon vagyunk” – reagált a fenyegetésekre véleménycikkében Pallagi Marianna, a Kárpátalja.ma főszerkesztője.

Ezzel még mindig nincs végük a kárpátaljai magyarságot ért atrocitásoknak. Ugyancsak Szent István ünnepén három bombariadó zavarta meg a közösséget, egy telefonáló azt állította, hogy a beregszászi katolikus templomban, valamint Técsőn és Aknaszlatinán is bombát helyezett el. A területeket ki kellett üríteni, a tűzszerészek végül nem találtak robbanószerkezetet. Némi zavart okozott az is, hogy augusztus 19-én és 20-án az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) is nagyszabású terrorelhárítási gyakorlatot rendezett a munkácsi és a beregszászi járásban, így a környéket egyébként is ukrán fegyveresek lepték el, eleinte nem volt egyértelmű, hogy ez is a művelet része-e. Később Olekszij Petrov, Kárpátalja kormányzója úgy vélekedett, hogy a hamis bombariadók a kárpátaljai magyarság helyzetének destabilizálását szolgálták, provokálni akarták a magyar kisebbséget. Gyanította, hogy a műveleteket külföldről szervezték; szerinte a mostani vaklárma is ugyanannak a csoportnak a terve volt, amely a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári székházát is felgyújtotta februárban.

A fenyegetéseknek ahhoz is közük lehet, hogy októberben – ha a koronavírus-járvány lehetővé teszi – helyhatósági választásokat rendeznek Ukrajnában. Az ukrán nacionalisták már júliusban hangosan nehezményezték, hogy a közigazgatási reform részeként új beregszászi járás jött létre, erre utalhattak a fenti levélírók is. A szélsőségesek attól tartottak, hogy egy „magyar járás” született, holott ebben a magyar nemzetiségűek százalékos aránya még csökkent is.

Ukrajna egyébként éppen hétfőn ünnepelte függetlenségét. Az esemény alkalmából Orbán Viktor magyar miniszterelnök levelet küldött kollégájának, Denisz Smihalnak. „Magyarország a kezdetektől fogva kiállt Ukrajna szuverenitása és területi integritásának megőrzése mellett, és minderre a jövőben is számíthatnak” – írta. A kormányfő örömét fejezte ki, amiért az ukrán kormány nyitott a kétoldalú kapcsolatokban fennálló, megoldásra váró ügyek megvitatására.Végül biztosította ukrán kollégáját arról, hogy Magyarország kormánya partner lesz a kölcsönös tiszteleten és jószomszédi viszonyon alapuló együttműködésben.

A magyar–ukrán viszony meglehetősen fagyos, mióta Kijev 2017-ben megszavazta a kárpátaljai magyarságot hátrányosan érintő új oktatási törvényt. A vitás helyzet megoldásáig Magyarország mindmáig blokkolja a miniszteri szintű NATO-üléseket. A kapcsolatokba az utóbbi hónapokban sikerült új életet lehelni, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a nyáron kétszer is tárgyalt ukrán kollégájával. A magyar kormány eddig sem csinált titkot belőle, hogy várakozásokkal tekint a bő egy évvel ezelőtt megválasztott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre. Bár júliusban felcsillant a remény a régen várt találkozóra Orbán Viktorral, többek között a koronavírus-járvány ezeket a terveket is keresztülhúzta. A magyar miniszterelnök kijevi vizitje azonban továbbra is napirenden van.

Magyar Nemzet

x
Rendkívüli hír