Mint írták, november 30-án az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) fegyveres kommandósai rontottak rá a kárpátaljai magyar szervezetekre: a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány, az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ Jótékonysági Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári székházára, illetve Brenzovics László, a KMKSZ elnöke ungvári lakására. A felfegyverzett belügyi tisztviselők érvényes házkutatási paranccsal rendelkeztek, amelyet Ukrajna egy távoli megyéjében, Zaporizsjában állítottak ki november 23-án és szeparatizmus vádja alapján végezték a fegyveres akciót.
A képviselők rámutattak:
a hétfői durva események annak az elfogadhatatlan folyamatnak a részét jelentik, melynek során az ukrán kormányzat már évek óta lábbal tiporja a nemzeti kisebbségi jogokat.
Felhívták a figyelmet, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a magyar kormány előzőleg már az oktatási törvénnyel és a nyelvtörvénnyel kapcsolatban is tiltakozott, és előre jelezte, hogy azok a jogsértések, melyeket a nemzeti kisebbségek különböző hatóságoktól elszenvednek, durva következményekkel járhatnak. A fegyveres lerohanás mindezen atrocitások folytatása - vélekedtek.
A képviselők szerint a támadás politikai indíttatású, célja a megfélemlítés és nyomásgyakorlás volt.
Az összehangolt, rajtaütésszerű akció a magyar kisebbség legitim szervezetei ellen - tették hozzá - a sztálini totalitárius rendszer módszereit idézik, ami megengedhetetlen egy jogállamban.
Az Európai Unió társult országában, mely számtalanszor hangoztatta az európai uniós és NATO-integrációs szándékát, elfogadhatatlan, hogy ilyen esetek megtörténjenek, ezért kezdeményezzük az Európai Parlamentben, hogy tűzzék a decemberi plenáris ülés napirendjére ennek a példátlan jogsértésnek az ügyét
- húzták alá közleményükben a képviselők.
Szijjártó Péter is megszólalt az ügyben
"Ez nyilván egy botrány. És elfogadhatatlannak tartjuk ezt a 21. században."
A történtekről Szijjártó Péter tájékoztatta a NATO-külügyminisztereket.
A külgazdasági és külügyminiszter később azt is közölte, hogy telefonon egyeztetett az EBESZ soros elnöki tisztségét betöltő albán külügyminiszterrel. Azt kérte tőle, hogy az EBESZ ukrajnai különleges megfigyelő missziója a helyszínen vizsgálja meg a magyar közösséggel szembeni inzultusokat. A megfigyelők a helyszínre utaztak és felvették a kapcsolatot a kárpátaljai magyarok képviselőivel.
Már a magyar himnuszt sem lehet szabadon énekelni
Szürte településen a megválasztott magyar nemzetiségű képviselők beiktatásukkor elénekelték a Himnuszt.
A Volodimir Zelenszkij elnököt támogató Nép Szolgája nevű párt parlamenti frakciójának két tagja kezdeményezte a Himnusz-éneklés törvényességének kivizsgálását.
Bocskor Andrea: elfogadhatatlan a nyomásgyakorlás és a kárpátaljai magyar közösséggel szembeni atrocitás
Elfogadhatatlan a politikai nyomásgyakorlás és a kárpátaljai magyar közösség, valamint a vezetőivel szembeni atrocitás Ukrajna részéről, ezért határozott állásfoglalásra és szankciók kilátásba helyezésére van szükség - jelentette ki Bocskor Andrea fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő Brüsszelben, magyar újságíróknak nyilatkozva szerdán.
A kárpátaljai magyar EP-képviselő hangsúlyozta, a politikai nyomásgyakorlás és az atrocitások eszközeinek használata megengedhetetlen egy Európai Unióba igyekvő társult ország részéről, ezért a Fidesz-KDNP EP-delegációja úgy gondolja, hogy úgy az Európai Parlamentnek, mint az unió egészének foglalkoznia kell a problémával, "hiszen már számtalanszor szőnyeg alá söpörték a kárpátaljai magyarokat ért jogsértéseket".
A delegáció véleménye szerint az Európai Parlamentnek plenáris ülése témái közé kell emelnie a kérdést, ugyanis egy EP-vita a legjobb eszköz ahhoz, hogy a nemzetközi napirenden is megjelenjen a probléma - közölte.
Bocskor Andrea arra hívta fel a figyelmet, hogy mind a nyomásgyakorlás, mind az atrocitások egy 2017-ben kezdődött folyamat részei, amely törvényi szintű jogszűkítések révén oda vezettek, hogy az ukrán hatóságok már a belügyi szervezeket is bevetik a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) megfélemlítése és ellehetetlenítése céljából. Törvényi szinten korlátozzák a kisebbségi jogokat, médiakampány fest ellenséges képet a kárpátaljai magyar közösségről olyan negatív folyamatot indítva el, amelynek eredményeképpen többször fordult elő, hogy ukrán nacionalisták megfélemlítő felvonulást tartottak a régióban, vagy videóüzeneteket tettek közzé a világhálón - emlékeztetett.
A képviselő kijelentette: Ukrajna mind az EU társulási egyezmény végrehajtása során, mind számos más nemzetközi kötelezettsége részeként önként vállalta a kisebbségi jogok védelmének tiszteletben tartását, valamint azt, hogy a területén élő kisebbségek számára ugyanazokat a jogokat és szabadságokat biztosítja, amelyekkel az ukrán nemzeti többség bír. Alkotmányában és az 1992-es nemzetiségi törvényében is rögzítette, hogy minden nemzeti kisebbség kultúrájának és identitásának megőrzését az ukrán állam szavatolja - emlékeztetett.
Határozott felszólításra és szankciók kilátásba helyezésére van szükség, hogy Ukrajna végre komolyan vegye a kisebbségi jogok európai elvekhez és elvárásokhoz való tartozását - jelentette ki nyilatkozatában Bocskor Andrea.
HírTV
