Az Ukrán Biztonsági Szolgálat fegyveres kommandósai jelentek meg hétfőn több kárpátaljai magyar intézményben, illetve Brenzovics László, a KMKSZ elnökének ungvári lakásánál is.
Az ukrán titkosszolgálat, szeparatizmus vádjával két éve indított büntetőeljárást a magyar kormány és a KMKSZ által életre hívott Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Program ellen. Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai kommunikációs titkára szerint lehetséges, hogy ez az akció annak az ügynek a folytatása.
Darcsi Karolina hozzátette, hogy korábban már a beregszászi főiskolát működtető alapítványt is vizsgálták szeparatizmus vádjával. Most a KMKSZ Jótékonysági Alapítványára is kíváncsiak voltak.
A kárpátaljai magyarok megfélemlítése lehet a cél
A KMKSZ nyilatkozatban tiltakozik az ügy ellen, melyben azt írják, hogy egy koholt politikai vádak alapján és tervszerűen felépített eljárásról van szó, amelynek célja a magyar szervezetek tevékenységének ellehetetlenítésén túl, a kárpátaljai magyarság és vezetőinek megfélemlítése. A KMKSZ alelnöke furcsának találja az akció időzítését, hiszen a KMKSZ épp most folytat koalíciós tárgyalásokat a Megyei Tanácsban.
Nincs kizárva tehát, hogy nyomásgyakorlásról van szó. Az ügy érdekessége az is, hogy, hogy az akcióval szinte egy időben, egy magyarellenességéről ismert ukrán website, egy bizonyos mAdyar.info, Magyarország javára történő ukránellenes tevékenységgel vádolta meg Brenzovics Lászlót.
Szijjártó: Ukrajna támadást indított egy NATO-tagországhoz tartozó nemzeti kisebbséggel szemben
Ukrajna, egy nem NATO-tagország támadást indított egy NATO-tagországhoz tartozó nemzeti kisebbséggel szemben - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter kedden a közösségi oldalára feltöltött videóban, hozzátéve: arra kérte az atlanti szervezet tagállamait, mutassák ki szolidaritásukat.
Szijjártó Péter a NATO-külügyminiszterek videokonferencia formájában megrendezett éves találkozójáról adott tájékoztatást.
Elmondta: a szövetséges országok külügyminisztereinek beszámolt arról, hogy mi történik jelenleg Ukrajnában.
Kifejtette: hétfőn az ukrán titkosszolgálat "elfoglalta" a kárpátaljai magyarok politikai képviseletét ellátó Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) székházát, a szövetség elnökének, Brenzovics Lászlónak az otthonát, a Kárpátaljai Magyar Főiskolát és a kárpátaljai gazdaságfejlesztési programot lebonyolító szervezet irodáit, hogy ott "agresszív módon" házkutatást tartson. A főiskola folyosóin fegyveres kommandósok álltak.
Szijjártó Péter kiemelte: a magyarok, akik megélték a kommunista diktatúrát, tudják, milyen az emberek szovjet típusú "megfélemlítése, megalázása". Ez történt hétfőn Ukrajnában, ahol "egyértelműen a magyarok megfélemlítése és magyar gyűlölet szítása továbbra is központi kormányzati politikai szintjén van" - mondta, hozzátéve: ha nem így lenne, "nem rúgták volna rá kommandósok az ajtót" a KMKSZ elnökére.
"Ez nyilván botrány és elfogadhatatlan a 21. században" - jelentette ki a miniszter, megjegyezve: főleg egy olyan ország részéről, amely azt állítja, hogy közelebb akar kerülni a NATO-hoz.
Szijjártó Péter a NATO külügyminisztereihez két kéréssel fordult. A szolidaritás kimutatása mellett azt, ne gyakoroljanak nyomást Magyarországra azért, hogy lemondjon a vétóról a NATO-Ukrajna tanácsülések miniszteri szintű megrendezésével kapcsolatban. A hétfőn történt házkutatásokra utalva azt mondta, ilyen események után senki nem várhat el gesztust.
A miniszter ezzel összefüggésben azt is elmondta, hogy az Európai Unió külügyminiszterei jövő hétfőn Brüsszelben üléseznek, és ott is fel fogja vetni ezt az ügyet, azt kéri majd a kollégáktól, hogy "valljanak színt" ebben a kérdésben, és mutassák ki szolidaritásukat.
A NATO-tagországok külügyminisztereinek keddi találkozóján Szijjártó Péter a Nyugat-Balkánra is kitért. A miniszter szerint az Európai Unió (EU) példát vehetne a NATO-ról, amely már három nyugat-balkáni országot vett fel a szövetségbe, ami nagyban hozzájárult a regionális biztonság megerősítéséhez. Hozzátette: Magyarország továbbra is segíti azokat a nyugat-balkáni országokat, amelyek még nem tagjai sem az EU-nak, sem a NATO-nak.
Magyarország Koszovóban 407-re növelte a békefenntartó műveletben részt vevő katonái számát. Ennek elismeréseként jövőre Magyarország adja a koszovói békefenntartó erők, a KFOR parancsnokát, ami nagy elismerés - mondta a miniszter.
Szarajevóban a magyar nagykövet látja el a NATO-kapcsolattartó feladatát. Emellett a bosnyák kormány mellé egy NATO-integrációs szakértőt is delegált a magyar kormány - közölte.
Szijjártó Péter kiemelte: a Nyugat-Balkán egyik nagyon fontos kihívása az illegális migráció, ezért Magyarország továbbra is fenntartja hozzájárulását azon NATO-műveletekhez, amelyek a helyi viszonyok stabilizálásával segítenek az Európába irányuló migrációs nyomás megfékezésében. Így az afganisztáni missziót 67, az iraki misszió pedig 135 katonával továbbra is fenntartja Magyarország - mondta a külügyminiszter.
Hír TV/MTI