Juncker nyilatkozatában elszomorítónak nevezte, hogy a zsidók közel 40 százaléka azon gondolkozik, hogy elhagyja Európát.
Arra figyelmeztetett, hogy a holokauszttagadás még mindig létező jelenség Európában. Minden harmadik európai saját bevallása szerint „csak keveset” tud a holokausztról, és minden huszadik azt állítja, hogy soha nem hallott róla.
„Ez a tudatlanság veszélyes. Az idő múlásával és az emlékek elhalványodásával egyre inkább erkölcsi kötelességünk, hogy emlékezzünk. A történelmet nem tudjuk megváltoztatni, de gondoskodhatunk arról, hogy a jövő nemzedékeinek ne kelljen újra átélniük ezt a szörnyűséget” – fogalmazott.
Kijelentette, az antiszemitizmusnak semmilyen formája sem tűrhető el. Nem tűrhetők el sem a gyűlöletet szító beszédek, sem a fizikai támadások.
„A zsidó közösséggel szembeni kötelességünk, hogy emlékezzünk rá, és harcoljunk az antiszemitizmus ellen. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy megvédjük közös európai értékeinket” – mondta.
Járóka Lívia fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő közleményében a holokauszt roma áldozataira emlékezve a testvériesség fontosságát hangsúlyozta.
Kiemelte, hogy az európai szolidaritás csak akkor igazán erős, ha „nem teszünk különbséget a különböző szenvedéstörténetek között, hanem erősítjük egymást közösségben, szeretetben és testvériességben".
Az auschwitzi koncentrációs tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái szabadították fel. Ezt a napot az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította.
