Boris Johnson a Sky News brit hírtelevízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva kijelentette azt is: Donald Trump amerikai elnök téved, ha úgy gondolja, hogy a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodás akadályozza a brit-amerikai kereskedelmet.
Johnson "mélységesen sajnálatosnak" nevezte, hogy korábbi ígéretei ellenére az Egyesült Királyság nem lépett ki az Európai Unióból a csütörtökön lejárt előző határidőre, de ezért a parlamentet tette felelőssé.
Kijelentette: csak az ő kormánya ajánl a választóknak kész Brexit-megállapodást, és ha a jelenleg kisebbségben kormányzó Konzervatív Párt "abban a szerencsés helyzetben lesz", hogy többséget szerez a december 12-i választáson, akkor ezt a megállapodást december közepére életbe tudja léptetni.
Johnson ezt a gondolatsort az interjúban nem vitte tovább, de ha az EU-val elért Brexit-megállapodást valóban sikerül ratifikálni decemberben, az Egyesült Királyság elvileg már december 31-én kiléphet az EU-ból.
A brit miniszterelnök a BBC közszolgálati televíziónak adott előző napi interjúban mindazonáltal óvatosabban fogalmazott, egyenes utalást téve arra, hogy a Konzervatív Párt választási győzelme esetén január közepéig látja elérhetőnek a Brexit-megállapodás ratifikálását.
Johnsonnak - jóllehet korábban többször is határozottan kijelentette, hogy erre nem lesz hajlandó - október 19-én kezdeményeznie kellett az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását az akkor még érvényes október 31-i határnapról három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.
A kormányfőt erre egy ellenzéki kezdeményezésű, szeptemberben elfogadott törvény kötelezte. A törvény október 19-ig adott lehetőséget a Brexit-megállapodás parlamenti elfogadására vagy arra, hogy a parlament engedélyezze a megállapodás nélküli Brexitet.
A jogszabály előírta a Brexit halasztásának kezdeményezését arra az esetre, ha a kijelölt határidőig egyik kritérium sem teljesül.
Mivel október 19-ig e feltételek nem teljesültek, Johnson a törvény alapján aznap éjjel levélben értesítette Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét arról, hogy London a Brexit halasztását kéri.
Ezt a levelet azonban nem írta alá, mellékelt viszont még egy levelet és egy magyarázó kísérődokumentumot is, amelyben kifejtette, hogy csak a parlament által alkotott törvényt teljesíti a halasztás kérésével, de valójában károsnak tartaná, ha az EU teljesítené ezt az indítványt.
Tusk azonban hétfőn bejelentette, hogy az EU-ban maradó 27 tagország jóváhagyta a Brexit halasztását kezdeményező brit indítványt.
A halasztás, a brit kezdeményezésnek megfelelően, 2020. január 31-ig terjedhet.
A határidő ugyanakkor rugalmas: ha London valamelyik köztes hónapban ratifikálja a kilépés feltételrendszerét rögzítő megállapodást, annak a hónapnak a végén - vagyis november 30-án vagy december 31-én - is megszűnhet a brit EU-tagság.
Annyi bizonyos, hogy a november 30-i potenciális kilépési határidő nem teljesülhet, mivel a parlamentet a választási kampány hivatalos kezdetének első mozzanataként a jövő héten feloszlatják, és a Brexit-megállapodás addig már nem kerül a törvényhozás elé.
A december 31-i kilépést is kétségessé teszi, hogy a menetrend szerint a decemberben megválasztandó új parlament néhány nappal megalakulása után karácsonyi szünetet kezd, bár elhangzottak olyan képviselői indítványok, hogy a törvényhozás a Brexit-egyezmény mielőbbi ratifikálása érdekében ülésezzen az év végi ünnepi időszakban is.
A vasárnapi Sky News-interjúban Boris Johnson kijelentette: Donald Trump amerikai elnök "alapvető tévedésben van", ha úgy gondolja, hogy a Brexit-megállapodás akadályozza a brit-amerikai kereskedelmet.
Trumppal a legnagyobb londoni kereskedelmi rádió, az LBC csütörtök esti betelefonálós műsorában Nigel Farage, a legradikálisabb brit EU-ellenes erő, a Brexit Párt vezetője készített félórás interjút. Farage-nak rendszeresen jelentkező műsora van az LBC-n.
Az amerikai elnök a műsorban kijelentette: az EU-val Boris Johnson által kötött Brexit-megállapodásnak vannak olyan elemei, amelyek "lehetetlenné teszik" Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kétoldalú kereskedelmét és a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást.
Boris Johnson azonban a Sky Newsnak azt mondta: a Brexit-megállapodás maradéktalan ellenőrzést tesz lehetővé Nagy-Britanniának saját vámpolitikája felett.
MTI
