A második helyen a Harmónia nevű oroszpárti szociáldemokrata párt végzett a voksok 17,45 százalékával, szintén két képviselői helyet szerezve az EP-ben. Őt követi a jobboldali Nemzeti Szövetség (NA), amely a szavazatok 16,4 százalékát megszerezve szintén két képviselőt küldhet az EP-be.
A Fejlődésért/Érte! nevű liberális párt 12,42 százalékával egy képviselői helyhez jutott, csakúgy mint a Lett Oroszok Szövetsége, amely a voksok 6,24 százalékát szerezte meg.
Lettországban a választási részvétel 33 százalékos volt, ami enyhe növekedésnek számít a 2014-ben feljegyzett 30,2 százalékos részvételi arányhoz képest.
Összesen 16 párt indult az EP-választáson, mintegy 1,5 millió embert vártak a szavazóurnákhoz. Lettország nyolc képviselőt küld az EP-be.
A balti országok közül elsőként, szombaton Lettországban került sor az EP-választásra, miközben az EP-be 11, illetve 6 képviselőt küldő Litvániában és Észtországban vasárnap tartották meg a szavazást. Litvániában az EP-választás mellett megrendezték az elnökválasztás második fordulóját is, amelyet Gitanas Nauseda egykori bankár-közgazdász nyert meg.
Litvániában a hétfő hajnalban közölt hivatalos részeredmények szerint a jobbközép Haza Szövetsége - Litván Kereszténydemokraták (TS-LKD) nevű párt 18,06 százalékkal állt az élen a Litván Szociáldemokrata Párt (LSDP) előtt (16,64 százalék). A harmadik helyen a Litván Földművesek és Zöldek Szövetsége állt a voksok 13,5 százalékával. A negyedik helyet a litván Munkáspárt (DP) szerezte meg a szavazatok 9,7 százalékával.
Észtországban - szintén részeredmények szerint - a jobbközép Észt Reformpárt kapta a legtöbb szavazatot, 26,2 százalékot. Őt követik a szociáldemokraták a voksok 23,3 százalékával. Harmadik helyen a Jüri Ratas miniszterelnök vezette Észt Centrumpárt áll a voksok mintegy 14 százalékával. A radikális jobboldali Észtországi Konzervatív Néppárt (EKRE) a negyedik helyen áll a szavazatok körülbelül 12 százalékával.
MTI
