"Az amerikaiak tartanak Irán haderejétől, és ezért döntöttek úgy, hogy nem indítanak támadást" az iszlám köztársaság ellen - vélte egyúttal Alavi.
Donald Trump amerikai elnök a múlt hónapban elárulta, hogy utolsó pillanatban állított le egy katonai ellencsapást, amelyet az amerikai hadsereg egyik drónjának lelövéséért rendelt el. Trump állítólag sokallta, hogy a támadásban 150 ember veszíthette volna életét. Az amerikai vezető ezt követően jelezte: kész tárgyalni Teheránnal.
Az iszlám köztársaság június 20-án lelőtte az amerikai haditengerészet egyik felderítő drónját Washington állítása szerint nemzetközi, Teherán szerint azonban iráni légtérben.
Irán és az Egyesült Államok között egyre feszültebb a viszony azóta, hogy Trump tavaly május 8-án felmondta a 2015-ös többhatalmi atomalkut, és újra életbe léptette az amerikai szankciókat az iszlám köztársasággal szemben.
Pontosan egy évvel később Irán jelezte, hogy fokozatosan felmondja a nukleáris megállapodásban vállalt kötelezettségeit, ha a szerződés többi aláírója - Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország és Kína - hatvan napon belül nem tesz valamit a büntetőintézkedések hatásainak ellensúlyozásáért. Teherán szerdán leszögezte, hogy július 7-től a neki tetsző mértékben növeli az urándúsítás szintjét.
Irán hétfőn bejelentette, hogy alacsonyan dúsított uránkészlete meghaladta az atomalkuban megszabott 300 kilogrammos határértéket, amit a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség is megerősített. Donald Trump amerikai elnök erre úgy reagált, hogy Teherán "a tűzzel játszik".
MTI
