Az iszlám köztársaság ezúttal IR-4 típusú centrifugákat helyezett üzembe, ami újabb megsértését jelenti az iráni atomprogramról 2015-ben megkötött többhatalmi megállapodásnak.
"Az ügynökség megerősítette, hogy 2021. március 15-én Irán megkezdte urán-hexafluorid gáz bevezetését a 174 IR-4 típusú centrifugából összekapcsolt kaszkádba" - közölte a NAÜ a jelentésben, amelybe a Reuters hírügynökség betekintést nyert.
"Összességében a 2021. március 15-i állapot szerint Irán 5060 IR-1-es centrifugát helyezett üzembe harminc kaszkádban, valamint 522 IR-2m centrifugát három kaszkádban és 174 IR-4 centrifugát egy kaszkádban urán-hexafluorid gáz dúsítására legfeljebb 5 százalékos U-235-ös urán kinyerése érdekében" - olvasható a jelentésben.
A dokumentum szerint az iszlám köztársaság jelezte, hogy egy második IR-4 centrifugákból álló kaszkádot is tervez beépíteni, de ennek munkálatai még nem kezdődtek meg.
Irán a másik, Fordóban működő föld alatti nukleáris létesítményében 20 százalékosra dúsított uránt állít elő.
Az atomalku rendelkezéseinek értelmében Iránnak csak a kisebb hatásfokú, első generációs IR-1 centrifugákat lenne szabad használnia. A jóval korszerűbb, illetve nagyobb teljesítményű IR-2m és IR-4 típusú centrifugák használata az egyezmény értelmében tilos.
Irán február 23-tól hivatalosan is korlátozni kezdte az együttműködést a nukleáris létesítményeket ellenőrző nemzetközi szakértőkkel.
Az iszlám köztársaság a teljes uránkészletét majdnem három tonnára gyarapította. Az iráni vezetés ugyanakkor azt állítja, hogy nem atomfegyver gyártására törekszik, nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál az energiatermelés és az orvostudomány terén.
A 2015-ben Bécsben a hat nagyhatalommal aláírt megállapodásban, amelynek értelmében az iráni atomprogram korlátozása fejében fokozatosan feloldják az Irán elleni nemzetközi szankciókat, Teherán egyebek mellett vállalta, hogy nem telepít újgenerációs urándúsító centrifugákat. Donald Trump korábbi amerikai elnök 2018-ban kiléptette országát a szerződésből, és ismét elrendelte a Teherán elleni szankciókat, amire válaszul Irán 2019-től fokozatosan beszüntette a szerződésben vállalt korlátozások teljesítését.
Joe Biden új amerikai elnök kormánya egyelőre csak mérlegeli az atomalku felélesztését célzó lehetőségeket, Irán viszont sürgős cselekvést vár el tőle a büntetőintézkedések feloldását illetően.
MTI
