Teherán a tervezett lépésről a múlt héten már értesítette a megállapodást aláíró hatalmakat, Franciaországot, Nagy-Britanniát, Németországot, Kínát és Oroszországot. Az akkori tájékoztatás szerint a döntést egy évvel azután hozzák meg, hogy az Egyesült Államok egyoldalúan kilépett az atomalkuból, és visszaállította a korábbi szankciókat Iránnal szemben.
A 2015-ös egyezmény értelmében Iránnak engedélyezték, hogy 300 kilogramm alacsony fokon dúsított uránt állíthat elő, valamint nehézvizet, de készleteit 15 évre szólóan 130 tonnában korlátozták. A 130 tonna feletti nehézvíz mennyiséget Teherán elszállíthatja az országból tárolásra külföldre, illetve eladhatja.
A nyilatkozó tisztviselő szerint ezentúl nem léteznek korlátok Irán számára a dúsított urán és a nehézvíz előállításában.
A Reuters anyagában azt írta, úgy tűnik, hogy Irán kezdeti lépései egyelőre nem sértik a többhatalmi egyezményt. Teherán ugyanakkor arra figyelmeztetett, ha a dokumentumot még jegyző hatalmak hatvan napon belül nem védik meg az iráni gazdaságot az Egyesült Államok szankcióitól, akkor Irán visszatér az urán magasabb szintű dúsításához.
Az Európai Unió, valamint a brit, francia, német külügyminiszter azt közölték, továbbra is elkötelezettek abban, hogy teljesítsék az atomalkuban foglaltakat, de nem fogadnak el ultimátumot Teherán részéről.
A 2015-ös egyezmény 3,67 százalékban megszabja az Irán által előállítható urán dúsítottságát, ami messze van az atombomba előállításához szükséges 90 százalékos dúsított urántól. Az engedélyezett fokú dúsítottság ugyanakkor jóval alatta van az Irán által korábban 20 százalékosra dúsított urántól.
Ali Hamenei, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője kedden bejelentette, hogy Teherán nem akar háborút az Egyesült Államokkal a két ország közötti növekvő feszültség ellenére. Szólt arról is, hogy az iszlám köztársaság nem fog tárgyalni az Egyesült Államokkal egy újabb nukleáris megállapodásról.
