Az Egyesült Államok és Oroszország túl nagy falatnak bizonyult Törökország számára, ezért Ankara a diplomáciai üzengetések után végül meghajolt a nagyhatalmak akarata előtt.
Moszkva a hét közepén vezényelt katonai alakulatokat Szíriába, hogy segítséget nyújtson azoknak a kurd egységeknek, amelyek ellen offenzívát indított Törökország. A Föderáció emellett azért vonult be az országba, hogy kitöltse azt az űrt, amit az amerikai katonák távozása után keletkezett.
Az Egyesült Államok alelnöke pedig azzal a feladattal érkezett a kis-ázsiai állam fővárosába, hogy rábírja Erdogan elnököt a Szíriában indított hadjárat leállítására.
Mike Pence sikerrel járt, mert az ankarai vezetés beleegyezett egy átmeneti tűzszüneti megállapodásba, és ideiglenesen, 5 napra felhagyott a kurdok elleni harcokkal is.
A felek egy közös nyilatkozatot is aláírtak, amelyben rögzítették, hogy a határtól délre eső 32 kilométeres szakaszon egy biztonsági övezetet hoznak létre, amely török fennhatóság alá kerül. Mike Pence hozzátette, amennyiben Ankara leállítja a katonai műveleteket Szíriában, Washington nem vezet be gazdasági szankciókat Törökországgal szemben.
A döntést az ENSZ és az Európai Unió mellett az Egyesült Államok első embere is üdvözölte.
A török külügyminiszter beszédében leszögezte, nem fegyvernyugvásról, hanem a hadművelet átmeneti felfüggesztéséről van szó. A miniszter hozzátette, ha a pesmergák felrúgják az egyezményt, Ankara folytatja katonai akcióját. A kurdok szintén üdvözölték a fegyvernyugvás hírét, azt ígérték, betartják a megállapodást. Ugyanakkor azt is jelezték, készek újra fegyvert ragadni, ha Törökország eláll az egyezménytől.
Több hírforrás arról számolt be, hogy a felek már néhány óra után megszegték a tűzszünetet. A szír vezetés is szkeptikus a tűzszünet kapcsán. Az Aszad-reszim szintén ellenségként tekint a kurd kisebbségre. Damaszkusz egyetlen célja, hogy megakadályozza, hogy létrejöjjön az iraki Kurdisztánhoz hasonló félautonóm régió Szíriában.
Hír TV
