A tanárok csaknem háromnegyede bizonytalan abban, hogy képes-e segíteni a mentális problémákkal küzdő tanulóknak, amit mindennapi munkájuk részének tekintenek. Többségük már került olyan helyzetbe, hogy beszélgetést kellett folytatnia egy-egy diákkal a mentális egészségével kapcsolatos problémáról.
Csak minden harmadik (37,1 százalék) megkérdezett horvát általános és középiskolai tanár tudja, hogyan lehet felismerni a diákok depressziós tüneteit, valamint az alkoholfogyasztással kapcsolatos problémáit vagy szuicid gondolatait.
Az adatok a Horvát Közegészségügyi Intézet (HZJZ) A horvátországi oktatási dolgozók mentálhigiénés műveltsége című kutatásának eredményei közül valók, amelyeket a zágrábi bölcsészettudományi kar filozófia tanszékén mutattak be pénteken.
A lap szerint a kutatás egy kellemetlen valóságot tár fel: míg a horvát iskolákban minden negyedik diák szenved szorongásos zavaroktól, amelyek gyakran depresszív zavarokká, sőt klinikai depresszióvá alakulnak át, amelyek önkárosító és öngyilkossági gondolatokkal járnak, a legtöbb tanár nem tudja, hogyan ismerje fel az aggasztó jeleket, és hogyan nyújtson pszichológiai elsősegélyt a fiataloknak.
Hozzátették: az egyik zágrábi gyermekpszichiátriai kórházban tavaly 30 százalékkal nőtt az első vizsgálatok száma a pandémia előtti évekhez viszonyítva, ugyanannyival, mint a megkísérelt öngyilkosságok száma Horvátországban.
Ljiljana Muslic pszichológus, a tanulmány szerzője elmondta: természetesen a tanárok nem pszichológusok, és nem lehet elvárni tőlük, hogy mentálhigiénés szakemberek legyenek. Úgy vélte: a probléma a rendszerben van, nem pedig a tanárokban.
Ugyanakkor hozzátette: jó hír, hogy az elmúlt két évben 653 tanár vett részt továbbképzésen, és a HZJZ a jövőben is szervez műhelyeket és kurzusokat, amelyeknek az a célja, hogy fejlessze az oktatásban dolgozók egészségügyi ismereteit a gyermekek és fiatalok mentális egészsége terén, valamint előmozdítsa azt az iskolai nevelési környezetben.
