Paul Vlas érthetetlennek nevezte a fellebbviteli bíróság 2017-es döntését, amellyel megerősítette az ügyben eljáró törvényszék korábbi ítéletét, kimondva, hogy részben Hágát is felelősség terheli, a holland ENSZ-békefenntartóknak ugyanis nem szabadott volna átadniuk a bázisukon menedéket kereső boszniai muzulmánokat a szerb erőknek, mivel tudatában lehettek a veszélynek, hogy meg fogják őket ölni.
A holland kormány fellebbezett az ítélet ellen, de az csak akkor vonható vissza, ha tartalmi vagy eljárásjogi szempontból hibásnak találják.
A főügyész kijelentette, hogy a verdiktet érvénytelenítenie kell a legfelsőbb bíróságnak, amely várhatóan április 19-én mond végleges ítéletet.
Vlas leszögezte, a bíróság nem vette figyelembe a tényt, hogy az alig felfegyverzett holland békefenntartóknak hatalmas nyomán alatt kellett dolgozniuk a háború fenyegetésében, és nem tudatták, mi lesz a sorsa a muszlimoknak, ha nem adják át őket, miután ők bármelyik pillanatban távozni kényszerülhetnek.
„Más lenne a helyzet, ha a hollandok biztosan tudták volna, hogy a férfiakra halál vagy embertelen bánásmód vár, de nem ez volt a helyzet” – érvelt.
Ez a vélemény nem köti a bírákat, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek a főügyészi állásfoglalással.
A holland Legfelsőbb Bíróság várhatóan április második felében hoz döntést az ügyben – közölték.
A szerb határ közelében, Bosznia-Hercegovinában található Srebrenica a délszláv háború során az ENSZ védelme alatt állt, ezért a környék muszlim bosnyák lakossága itt keresett menedéket. A boszniai szerb erők 1995 júliusában elfoglalták a várost, a kézifegyverekkel felszerelt holland békefenntartók pedig gyakorlatilag semmilyen ellenállást nem tanúsítottak. Srebrenica elfoglalását követően a szerb erők néhány nap alatt mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút mészároltak le. A vérontást, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősített, a második világháborút követő időszak legszörnyűbb európai tömeggyilkosságaként tartják számon.
2016 szeptemberében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elutasította azt a keresetet, amelyet boszniai panaszosok nyújtottak be a holland állam ellen a srebrenicai mészárlás ügyében. A felperesek, a Srebrenicában boszniai szerb katonák által legyilkolt áldozatok hozzátartozói azzal vádolták meg a holland hatóságokat, hogy nem vizsgálták ki megfelelően három holland ENSZ-békefenntartó büntetőjogi felelősségét, akik szerintük a biztos halálba küldték a rokonaikat azzal, hogy a támaszpontjuk elhagyására utasították őket, miután a boszniai szerb erők bevonultak a településre.
2002-ben a holland kormány lemondott, miután elismerte a menekülő muzulmán férfiak védelmének elmulasztását, a békefenntartók küldetését ugyanakkor „lehetetlennek feladatnak” nevezte.
