2020. október 31.,
szombat, Farkas napja

Hetes cikkely és jogállamiság – indul a brüsszeli csata

AZ EURÓPAI PARLAMENT SOKADJÁRA MARASZTALTA EL LENGYELORSZÁGOT

Magyar Nemzet

2020. szeptember 18., péntek 07:42

Elmarasztalta tegnap az Európai Parlament Lengyelországot a jogállamiság állapota miatt. A balliberális többségű intézmény részéről bevettnek számít ez a gyakorlat, ám most az időzítés magyar szempontból is kulcsfontosságú lehet. Az Európai Bizottság ugyanis jövő héten áll elő az éves jogállamisági jelentéseivel, a német EU-elnökség pedig a hetes cikkely ügyét veszi napirendre. Varga Judit igazságügyi miniszter előbbivel kapcsolatban a minap a Facebookon azt írta: kíváncsian várja, hogy a bizottsági dokumentum elfogulatlan jelentés vagy politikai pamflet lesz-e.

Elsöprő többséggel – 513 szavazat, 148 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett – az Európai Parlament (EP) tegnap tizenegyedik (!) alkalommal fogadott el határozatot arról, hogy Lengyelországban egyre rosszabb a jogállamiság állapota. A dokumentumot az EP állampolgári jogi bizottságának (LIBE) spanyol baloldali elnöke, a magyar kormányt is gyakran kritizáló Juan Fernando López Aguilar jegyzi, aki korábban a migránsvízumok ötlete nyomán vált ismertté a hazai sajtóban. Lengyelországgal kapcsolatosan az európai parlamenti képviselők ezúttal is megállapították, hogy fennáll a demokratikus értékek rendszerszintű sérelme, az országban az igazságszolgáltatás függetlensége csorbul, a jogállamiság helyzete folyamatosan romlik. A mintegy negyvenoldalas dokumentum különös figyelmet szentel a lengyel LMBTQ-közösség jogainak: az EP szerint az idei lengyel elnökválasztási kampány során például lengyel kormánytisztviselők voltak azok, akik diszkrimininálták a szexuális kisebbségeket. 

A parlamenti erőfitogtatás időzítése nem véletlen: az Európai Bizottság a jövő héten hozza nyilvánosságra első alkalommal az évente esedékes jogállamisági jelentéseit, szintén jövő héten pedig a tagállamokat tömörítő Európai Tanácsban tárgyalják majd a hetes cikkely szerinti eljárásokat. Jelenleg két EU-ország, Lengyelország és Magyarország ellen zajlik ilyen: míg Varsóval szemben az ­Európai Bizottság aktiválta a jogállamisági mechanizmust, hazánkat az Európai Parlament a Sargentini-jelentés alapján ítélte el. Az EP a lengyel határozatban arra kérte tegnap az Európai Tanácsot – így annak jelenlegi, német elnökségét –, hogy mindenképp folytassa a folyamatot és – legalábbis Lengyelország tekintetében – minél szélesebben értelmezze a jogállamiság elvét.

Magyar szempontból emlékezetes az is, hogy az állam- és kormányfők nyári csúcstalálkozóján a hetes cikkely ügyével kapcsolatosan Angela Merkel kancellár mondta azt, hogy ígéretet tett Orbán Viktor miniszterelnöknek arra: az eljárás „nem fog a levegőben lógni”, tehát a német EU-elnökség eredményre jut majd. A magyar feltétel ugyanis az, hogy a hazai álláspont szerint átpolitizált jogállamisági folyamatot még az uniós mentőcsomag és költségvetés elfogadása előtt le kell zárni. ­Emiatt lehet kulcsfontosságú a jövő heti ülés a tanácsban, ahol hazánkat Varga Judit igazságügyi miniszter fogja képviselni. A tárcavezető a napokban egyébként közösségi oldalán is posztolt, épp a már beharangozott jogállamisági jelentésekkel kapcsolatosan. Mint írta, kíváncsian várja, hogy a bizottság jelentése elfogulatlan jelentés vagy politikai pamflet lesz-e.

Az mindenesetre biztosan állítható, hogy az uniós intézmények között a balliberális többségű Európai Parlament a legindulatosabb a jogállamiság kérdésében. A képviselők a hét eleji lengyel vitán is jórészt párban emlegették Budapestet és Varsót: a Magyar Nemzet is tudósított róla, hogy Orbán Viktor neve is számos alkalommal elhangzott az ülésen. Akkor a magyar kormánypártok színeiben Hidvéghi Balázs EP-képviselő utasította el a vádakat, mondván: Lengyelország és Magyarország ellen évek óta zajlik egy valójában ideológiai kérdésekről szóló eljárás, amely maga sem felel meg a jogállamiság követelményének.

Magyar Nemzet