Édouard Philippe francia miniszterelnök szerint eljött a párbeszéd ideje a kormány szociális és adópolitikája ellen tüntető sárgamellényesekkel a szombati negyedik országos tiltakozónap után. Emmanuel Macron államfő a jövő hét elején megszólal, és konkrét intézkedéseket fog javasolni – ígérte meg a kormányfő.
Egy héttel azután, hogy a múlt szombati párizsi zavargások képei bejárták az egész világot, a sárgamellényesek ismét tömegesen vonultak utcára a francia fővárosban és a vidéki nagyvárosokban a kormány gazdaságpolitikája ellen tiltakozva, országszerte mintegy 125 ezren tiltakoztak a múlt heti 136 ezer után.
Párizsban és a nagyobb városokban a be nem jelentett megmozdulásokon a radikális tüntetők és a rendőrök között számos helyen történtek összecsapások, és a kizárólag az összetűzést kereső rendbontók is megjelentek a tömegben, gépkocsikat borogattak és gyújtottak fel, üzleteket fosztogattak.
A múlt szombatinál azonban jóval kevesebb erőszakos cselekmény történt, ami a miniszterelnök szerint a rendőri erők jó felkészülésének köszönhető, taktikájukkal sikerült a rendbontók dinamikáját megtörni. Országszerte csaknem 1400 előállítás történt, 974-en kerültek őrizetbe, többségük nem az összecsapásokat követően, hanem azokat megelőzendő.
Christophe Castaner belügyminiszter szerint 118-an sérültek meg a tüntetők közül, ez feleannyi, mint múlt héten, és 17 rendőr is könnyebb sérülést szenvedett. Múlt szombaton 284 volt a sérültek száma a rendőri erők körében.
Jóllehet már megjelentek a sárgamellényes felhívások az újabb tüntetésekre jövő szombatra, és a franciák kétharmada továbbra is támogatja a szociális mozgalmat, a francia sajtókommentárok szerint a lázadás veszélye elmúlt, a kormány időt és teret nyert a politikai válság megoldására, és ahhoz, hogy megnyugváshoz vezető gesztusokat tegyen a tüntetőknek.
A párizsi válságstábnál tett látogatásán a miniszterelnök úgy vélte, hogy eljött az idő a párbeszédre. Édouard Philippe egy széleskörű vitát kíván megindítani december 15-től március 1-ig az adópolitikáról és az állami kiadásokról, amelyhez a szakszervezeteket, a helyi választott képviselőket és a sárgamellényesek képviselőit várja a tárgyalóasztalhoz.
„A párbeszéd megkezdődött, helyre kell állítani a nemzeti egységet” – jelentette ki a kormányfő. Hozzátette, hogy a köztársasági elnök meg fog szólalni, és intézkedéseket fog javasolni a párbeszéd erősítésére. A Le Figaro című napilap úgy tudja, hogy a hét elején, a Le Monde szerint hétfő este várható Emmanuel Macron televíziós beszéde.
Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke határozott megoldást kért az államfőtől a szociális problémákra, és Jean-Luc Mélenchonhoz, a radikális baloldali Lázadó Franciaország vezetőjéhez hasonlóan ismételten a nemzetgyűlés feloszlatását és előrehozott választásokat javasolt.
A kormányzó Köztársaság Lendületben megbízásából december 5-én és 6-án, az Ipsos közvélemény-kutatóintézet által készített felmérés szerint ha a sárgamellényesek listát állítanának az európai parlamenti választásokra, és azokat most tartanák meg, akkor 12 százalékos támogatottságot érnének el. Ha a sárgamellényesek párttá alakulnának, a választást a kormánypárt nyerné meg 21 százalékkal, a Marine Le Pen vezetette Nemzeti Tömörülés (volt Nemzeti Front) pedig 14 százalékot érne el, a 13 százalékra mért Zöldek, a 11 százalékos támogatottságú jobbközép Köztársaságiak és a 9 százalékos radikális baloldali Lázadó Franciaország előtt.
A sárgamellényesek többsége a vidéki alsó középosztály bérből és fizetésből élő rétegéhez tartozik, és igazságtalannak tartja a kormány szociális és adópolitikáját, amely ellen három hete kezdődtek országszerte tüntetések a közutakon épített úttorlaszok mentén.
A francia kormány – eleget téve a sárgamellényes mozgalom legfőbb követelésének – a héten bejelentette, hogy eltörli az üzemanyagadó jövőre tervezett emelését, és életszínvonal-megőrző intézkedésekkel helyettesíti azt, de a tüntetők ezt már kevésnek tartják, és egyre több szociális jellegű követelést támasztanak, valamint Emmanuel Macron távozását is követelik. A mozgalomnak ugyanakkor nincs vezetője, se szervezett formája, tagjai kizárólag magukat képviselik, a jobb megélhetésért és életszínvonalért harcolnak, a politikai pártok és szakszervezetek segítségét és képviseletét elutasítják.
