A testület tizenöt tagállama egyhangúlag elfogadott nyilatkozatában teljes támogatásáról biztosítja az ENSZ-főtitkárnak a szemben álló felekhez intézett felhívását, amelyben a harcok azonnali beszüntetését, a feszültség csökkentését és az építő jellegű tárgyalások feltétel nélküli megkezdését sürgeti. A BT öt európai tagjának (Belgium, Észtország, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország) kérésére sürgősséggel összehívott ülésen a tagállamok élesen elítélték az erő alkalmazását, sajnálatukat fejezik ki a civil életek kioltása miatt.
Ugyanazon a napon azonnali tűzszünetre szólított fel az Örményország és Azerbajdzsán között kirobbant konfliktusban Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa is, aki aggodalmát fejezte ki a növekvő ellenségeskedés miatt.
Hegyi-Karabahban és a környékén vasárnap robbantak ki ismét harcok. Baku közölte, hogy örmény részről heves ágyútűz érte az azeri hadsereg állásait. Ezzel párhuzamosan Jereván az azeri hadseregnek az el nem ismert Hegyi-Karabah köztársaság, illetve annak székhelye, Sztyepanakert irányában, valamint az enkláve környékén folytatott harci cselekményéről adott hírt.
A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 február óta ismét nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háború eredményeként szakadt el, amelyben 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre.
A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik.
Folytatódnak az örmény-azeri tüzérségi összecsapások
A nemzetközi közösség nyomásgyakorlása ellenére sem csitulnak a harcok a vitatott hovatartozású kaukázusi Hegyi-Karabahban és környékén az örmény és azeri erők között.
Susan Sztyepanján, az örmény védelmi minisztérium szóvivője közösségi oldalán azt írta szerda reggel, hogy az Arcah Örmény Autonóm Területen (Hegyi-Karabah örmény neve) a teljes arcvonalon tüzérségi összecsapások folynak. A terület légvédelme az éjszaka lelőtte az ellenség két drónját az enkláve székvárosa, Sztyepanakert felett.
Az azeri védelmi tárca szerda reggeli tájékoztatása szerint az örmény erők a szembenálló felek közötti elválasztó vonaltól nem messze fekvő Terter városát ágyúzták, megrongálódott a városi infrastruktúrát, és vannak sebesültek. Az azeriek azt állítják, hogy a keddi harcokban sikerült működésképtelenné tenniük az örmény légvédelem Sz-300-as ütegeit a Martunini járásban. Az örmény fél az elvesztett állások visszaszerzése érdekében erősítést küldött a reggeli órákban Magadiz környékére, és ellentámadásra tett kísérletet, de az azeriek ezt meghiúsították. "A heves harcok folytatódnak" - közölte a bakui minisztérium, azt állítva, hogy az örmény erők nagy veszteségeket szenvedtek.
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök orosz újságíróknak nyilatkozva szerdán megismételte, hogy a kialakult helyzet miatt Jerevánban fontolóra vették Hegyi-Karabah függetlenségének elismerését, és politikai-katonai szövetség megkötését a területtel. Hozzátette, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott keddi telefonbeszélgetése során nem volt szó Oroszország esetleges katonai beavatkozásáról a fegyveres konfliktusba. Pasinján hozzátette, hogy Örményország szoros kapcsolatban áll a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) többi tagországával, tájékoztatja őket a helyzetről, de az ODKB nélkül is megteremti saját biztonságát. Az ODKB-t hat volt szovjet tagállam alkotja, Oroszország, Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Fehéroroszország, és már nem tagja Azerbajdzsán.
Pasinján azt hangoztatta, hogy Jereván célja a tartós béke és térségbeli stabilitás megteremtése, hogy ne ismétlődjön meg két-három évenként a mostanihoz hasonló helyzet Hegyi-Karabahban. Leszögezte azonban, hogy Örményország sosem fog a saját vagy a Hegyi-Karabah nemzeti érdekei ellenében cselekedni.
A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háború eredményeként szakadt el, amelyben 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét. Az 1994 óta érvényben lévő tűzszünetet mindkét oldalon rendszeresen megsértik.
Hegyi-Karabahban és a környékén vasárnap robbantak ki ismét harcok. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa és több ország is a harcok azonnal beszüntetésére szólította fel a szembenállókat.
MTI
