Egy újabb potenciális háborús helyzet állt elő a Krím-félsziget partjainál vasárnap délután. Ukrán közlés szerint az Azovi-tenger bejáratánál fekvő Kercsi-szorosban három ukrán hadihajó haladt el, de egy tanker útjukat állta, egy orosz határőrhajó pedig szándékosan nekiment egyiküknek. Később az orosz határőrség tüzet nyitott rájuk, majd megszállták a hajókat. Hat ukrán katona megsebesült az akcióban.
Az ukrán elnök még éjszaka összehívta a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsot, és úgy döntöttek, hogy 60 napra hadiállapotot léptetnek életbe.
„A rendkívüli állapot bevezetése azért történik, hogy rendkívüli intézkedéseket tudjunk bevezetni védelmi képességeink megerősítésére. Oroszország a nemzetközi jog szerint agressziót követett el ellenünk. A konfliktusainkat továbbra is politikai, diplomáciai eszközökkel szándékozzuk rendezni” – mondta Petro Porosenko, aki leszögezte: „Semmiképpen sem jelenti azt, hogy Ukrajna bármilyen támadó műveletet készülne végrehajtani.”
Az ukrán kormány szerint a kercsi akció alapján nem zárható ki, hogy Oroszország esetleg szárazföldi műveletekre készül Ukrajna területi épsége ellen. Ezért riadókészültségbe helyezték az ukrán haditengerészet teljes állományát.
Moszkva azt állítja, hogy ukrán provokáció történt, a hadihajók a felszólítás ellenére megsértették az orosz felségterületet. Az érvelés eldöntése az ENSZ Biztonsági Tanácsára vár, amely ma rendkívüli ülést tart a konfliktus megvitatására. Az Azovi-tenger a jelenlegi szabályozás szerint ugyanis a két állam használatában van, oda ukrán hajók is beevezhetnek.
A két állam között 2014 óta, amióta Oroszország megszállta és elcsatolta Ukrajnától a Krím-félszigetet, hidegháborús a viszony, Kelet-Ukrajnában pedig egyenes háborús, ahogy az oroszok által támogatott szeparatista erők harcolnak az ukrán kormánycsapatokkal.
Orosz provokáció
Egyértelműen orosz provokáció történt – így értékelte a Kercsi-szorosnál történteket a Hír TV-nek nyilatkozó biztonságpolitikai szakértő. Tálas Péter szerint: egy 2003-ban megkötött megállapodás alapján az Azovi-tengeren Oroszország és Ukrajna is hajózhat, a Krím-félsziget elcsatolását pedig a nemzetközi közösség nem tekinti legitimnek, így a tengeri határok sem változtak. Az provokáció oka a szakértő szerint akár az orosz belpolitika is lehet.
„A miértre nagyon különböző ötletek vannak. A leggyakoribb alapvetően Putyin népszerűségvesztéséhez kötődik. Nevezetesen hogy az orosz vezetés általában akkor, amikor Putyin elnök és a kormány népszerűsége csökkent – és most jó néhány ok miatt – akkor általában olyan akciót hajt végre, ami a nemzeti érzelmeket felkorbácsolhatja, vagy amik miatt fel lehet korbácsolni Oroszországban” – mondta a szakértő.
