Szudzuki Siro utalt arra, hogy az ukrajnai konfliktus miatt nőtt a nukleáris feszültség, de nem Oroszország "az egyetlen állam, amely a nukleáris elrettentéssel kockázatot jelent". A polgármester felszólította a japán kormányt, hogy "legyen határozott", és mielőbb csatlakozzon az atomfegyverek betiltásáról szóló nemzetközi egyezményhez.
Kisida Fumio japán kormányfő előre rögzített videóüzenetében arról beszélt, hogy Japán kitart a három nem politikája mellett a nukleáris fegyverkezés politikájában; nem birtokol és nem állít elő atomfegyvert és nem engedi meg, hogy a területén atomfegyvert állomásoztassanak.
"A G7-csoport soros elnökeként és az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagjaként Japán továbbra is a leszerelés élharcosa, és egységre szólít fel az atomsorompó egyezmény megerősítése és megőrzése érdekében" - szögezte le Kisida.
A megemlékezést kivételesen, a tájfunfenyegetés miatt belső helyszínen tartották, és nem abban a parkban, amelynek közelében az atombomba felrobbant 1945. augusztus 9-én. A rendezvényen csak a szervezők voltak jelen, sem külföldi vendégek, sem a japán kormányfő nem volt ott személyesen, amire 1999 óta nem volt példa. Ott volt viszont a 85 éves Kudo Takeko, aki egyike a 78 évvel ezelőtti atomtámadás még életben lévő túlélőinek.
Délelőtt 11.02 órakor, amikor 1945. augusztus 9-én a város egén felrobbant a Fat Man névre keresztelt plutóniumbomba, egy perc csenddel tisztelegtek az áldozatok előtt. Nagaszaki a második és egyben utolsó város a világtörténelemben, amelyre atomcsapást mértek, három nappal az után, hogy az Egyesült Államok a világon elsőként vetett be nukleáris fegyvert Hirosima ellen. Nagaszakiban az év végéig mintegy 74 ezer ember halt meg az atomtámadás következményeként. A japán császár a Nagaszaki elleni nukleáris csapás után 6 nappal bejelentette, hogy az ország leteszi a fegyvert, és ezzel véget ért a második világháború.
Borítókép: Az emlékezés lángja a Nagaszaki Békeparkban (Shutterstock)
