Bolívia első őslakos elnöke, aki csütörtökön érkezett volt kormánya több tagjával Argentínába, ahol menekültstátuszt kért, ismételten államcsínynek nevezte a megbuktatását.
"Nem vagyok jelölt, nem jelöltetem magam, de politikusként jogom van politizálni" - mondta az exelnök sajtótájékoztatóján. Ez volt az első sajtótájékoztatója, amióta az argentin fővárosba érkezett Mexikóból, ahová november 11-i lemondása után távozott.
A volt államfő kijelentette, hogy nem indul a várhatóan néhány hónap múlva tartandó választáson, de kampányolni fog pártja, a Mozgalom a Szocializmusért (MAS) mellett. A MAS jelöltjét még nem választották ki, de a volt elnök nem indulhat.
Jeanine Ánez ügyvivő elnök kormányának belügyminisztere, Arturo Murillo hétfőn Washingtonban azt mondta az EFE spanyol hírügynökségnek, hogy rövidesen elfogatóparancsot adnak ki Morales ellen, akit az elnökségi ügyek miniszterével, Juan Ramón Quintanával együtt "terrorizmus vádjával készülnek bíróság elé állítani". Ánez korábban kijelentette, hogy Morales ellen "lázítás és terrorizmus" miatt emelhetnek vádat, amiért a távozása után erőszakos tiltakozásokra buzdította a híveit.
"Így működnek a diktatúrák. Ő elnök, nem pedig ügyész, sem bíró" - jelentette ki Morales Ánezre utalva. Hozzátette, hogy nem fél semmilyen bírósági eljárástól, mert nem tudnak semmilyen korrupciót rábizonyítani.
Korábban Mexikóban tett kijelentéseit ismételve Morales kijelentette, hogy államcsíny áldozata lett, amelyben az ellenzék, a rendőrség és a hadsereg vett részt együttműködve az Amerikai Államok Szervezetével.
Hosszú beszédében a volt államfő kijelentette, hogy "elnöksége 13 éve, 9 hónapja és 18 napja alatt" három fontos eredményt ért el: Bolívia politikai átalakítását, a gyarmati múlttal való szakítást, azaz a gazdaság államosítását és a legfontosabbat, a javak szociális szempontból történő újraelosztását.
Az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) november 10-én tette közzé elsődleges jelentését a vitatott október 20-i választásokról, aminek következtében rövidesen a választások megismétlését követelték, majd a hadsereg lemondásra kényszerítette Moralest.
A választások első fordulójában a hivatalos eredmény szerint Morales több mint tíz százalékponttal előzte meg legfőbb riválisát, Carlos Mesa volt államfőt. Az ellenzék csalással vádolta a választási bizottságot, az AÁSZ pedig törvénysértésekről számolt be.
Az egy hete hivatalba lépett új argentin kormány üldözött politikusként és államcsíny áldozataként fogadta Moralest, de arra kérte, hogy tartózkodjon a politikai nyilatkozatoktól, amit Morales nem tart be.
Felipe Solá argentin külügyminiszter a múlt héten jelentette ki, hogy Morales ügyében a belügyminisztérium alá tartozó nemzeti menedékügyi bizottság hoz döntést arról, megadja-e neki a menekültstátuszt. Hozzátette azonban, hogy a kérelmet elfogadják, és befogadása után nem lesz lehetőség a kiadatásra.
MTI
