Stephanie Williams, aki egyúttal az ENSZ Líbiai Támogató Missziójának (UNSMIL) vezetője is, egyben kijelentette, hogy ez a líbiai szuverenitás megdöbbentő megsértését, illetve a fegyverembargó arcátlan megszegését jelenti.
A konfliktus szereplőinek küldötteiből álló 75 fős testület feladata megállapodni az átmeneti kabinet létrehozásának mechanizmusában. Az új líbiai vezetés a 2021. december 24-re kitűzött elnök- és parlamenti választásokig kormányozná az országot.
Az ENSZ szakértői szerint vélhetően több ezer zsoldos - köztük oroszok, csádiak, szíriaiak és szudániak - harcolhatnak Líbiában a frontvonal mindkét oldalán. A felek közt október 23-án Genfben aláírt tűzszüneti megállapodás három hónapot ad a külföldi erőknek arra, hogy kivonuljanak az észak-afrikai országból. Ebben a kérdésben azonban egyelőre nem történt előrelépés.
Williams emellett pellengérre állított egyes közelebbről meg nem nevezett országokat, amelyek - mint fogalmazott - teljességgel büntetlenül járnak el Líbiában tovább súlyosbítva a konfliktust zsoldosokkal és fegyverekkel.
A diplomata felhívta a figyelmet arra, hogy bármikor összeomolhat az áramszolgáltatási hálózat Líbiában a korrupció és a rossz gazdálkodás miatt. Hozzátette, hogy sürgősen szükség van egymilliárd dollár (300 milliárd forint) beruházásra az ország elektromos infrastruktúrájába, mivel 27 líbiai erőműből csak 13 működik jelenleg.
Hangsúlyozta, hogy Líbia 6,8 millió lakosa közül januárra már várhatóan 1,3 millióan szorulnak majd humanitárius segélyre.
Moammer Kadhafi diktátor 2011-es megbuktatását követően az észak-afrikai ország káoszba süllyedt, és 2014-től két részre szakadt. Keleti és déli területeit Halífa Haftar tábornok tartja hatalmában, Oroszország, Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek pártfogását élvezve, míg a Fájez esz-Szarrádzs miniszterelnök irányította nemzetközileg elismert és Törökország katonai támogatását élvező egységkormány székhelye Tripoliban található.
MTI
