Mintegy ötven ország állam- és kormányfője vonult fel a párizsi terrorizmusellenes menet élén. A politikusok egy perc megállással és néma csenddel adóztak az áldozatok emléke előtt.
A párizsi menet után Francois Hollande francia elnök Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel közösen vett részt az áldozatokra emlékező szertartáson a párizsi nagy zsinagógában. Az izraeli miniszterelnök itt elismételte, hogy a zsidó állam minden francia és európai zsidót vár, aki az erősödő antiszemitizmus miatt Izraelbe költözne. Netanjahu szólt arról a muszlim emberről is, aki nélkül valószínűleg még több áldozata lett volna a kóser boltban történt túszejtésnek. „Szeretném kifejezni nagyrabecsülésem és köszönetet mondani egy mali polgárnak, egy muszlimnak, aki megmentett egy zsidó családot, akik a zsidó közösség tagjai” – fogalmazott az izraeli miniszterelnök. A támadás idején a férfi 15 embert, köztük egy hároméves gyermeket és egy csecsemőt is elrejtett egy alagsori hűtőkamrában.
A legalább másfél milliós párizsi megmozduláson nem vett részt Marine Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Front vezetője. Francois Hollande elnök ugyanis nem engedélyezte, hogy ő is a menet elején vonuljon. Le Pen ezért egy dél-franciaországi városban csatlakozott a megemlékezőkhöz. „Korábban egyértelműen kijelentettem, kész vagyok részt venni a nemzeti egység demonstrációján. Egyes politikai pártok megtörték ezt az egységet, és próbálták »persona non gratává« tenni a Nemzeti Frontot, miközben mi a francia nép 25 százalékát képviseljük. De mindegy, én itt vagyok, ahol lennem kell, a francia emberek között. Mindegy, melyik városban, én is ugyanazt fejezem ki, amit mindenki más Franciaországban” – mondta a Nemzeti Front vezetője.
A politikus élesen bírálta a francia vezetés mulasztásait a múlt heti terrorcselekmények idején. A többi közt azt, hogy a Charlie Hebdónál történt mészárlás elkövetői elmenekülhettek és napokig bujkálhattak a hatóságok elől. A hibákat korábban Manuel Valls miniszterelnök is elismerte.
A terrortámadások miatt vasárnap rendkívüli ülést tartottak Párizsban az Európai Unió belügyminiszterei az amerikai igazságügyi miniszterrel közösen a nemzetközi és európai terrorellenes erőfeszítésekről. Az ülés után a szakpolitikusok az Európai Unió külső határainak fokozottabb ellenőrzésére szólítottak fel.
Rendőrök védik a zsidó iskolákat is
A francia kormány hétfői válságtanácskozása után úgy döntött: a biztonsági erők 10 ezer tagját vezényli a fokozottan veszélyeztetett területekre, rendőrök védik mostantól a zsidó iskolákat is. A héten Párizsba látogat az amerikai külügyminiszter, aki mellébeszélésnek nevezte, hogy azért bírálták az Egyesült Államokat, mert csak helyettes államtitkári szinten képviseltette magát a meneten. „A viszonyunk Franciaországgal nem egy napról vagy egy bizonyos pillanatról szól. Ez egy hosszú távú kapcsolat, amely a közös értékeken alapul, különösen a véleményszabadság iránti elkötelezettségen” – szögezte le John Kerry.
London is kifejezte szolidaritását Párizzsal: a brit fővárosban a Nemzeti Képtár és a Tower-híd is francia nemzeti színekbe öltözött vasárnap este. „Szerintem nagyon fontos, hogy kiálljunk és jelezzük, támogatjuk az áldozatok családját, a meggyilkolt rendőr és rendőrnő családját. Mindannyiunknak harcolnunk kell a demokratikus értékekért, és meg kell mutatnunk: nem félünk a terrorizmustól” – mondta egy Londonban élő francia férfi.
David Cameron ma tanácskozik a brit biztonsági és elhárító szolgálatok vezetőivel. Kormányzati források szerint a szigetországban a legmagasabb fokozatra emelhetik a terrorkészültség szintjét.
Zord: Szembenálláshoz vezethet a támadásra adott reakció
Európa és az Egyesült Államok között is szembenálláshoz vezethet a francia támadásokra adott reakció. Erről Zord Gábor, a Magyar Nemzet szakértője beszélt a Hír Televízióban. Az Egyesült Államok szerinte várhatóan fokozni fogja a katonai szerepvállalást a muszlim országokban. Európának viszont az az érdeke, hogy kimaradjon a vallási háborúkból. „Európának a sarkára kell állni és egyszerűen definiálnia kell a saját érdekeit. A saját érdek az, hogy – tekintettel a földrajzi kitettségre és hogy a mediterráneum felől, Közel-Kelet felől nyitott az iszlám világra – gyakorlatilag saját politikát kell most megvalósítania” – nyilatkozta a Magyar Nemzet újságírója.
