Először választottak női államfőt Georgiában. Salome Zurabishvili a kormányzó Georgiai Álom párt jelöltjeként indult, és a szerdai második fordulón a szavazatok 58 százalékát szerezte meg Grigol Vashadze-val szemben.
A választás a nemzetközi szervezetek felügyelete mellett zajlott, mivel a kampány során több ellenzéki aktivistát is megtámadtak. A választáson alulmaradt jelölt szerint szabálytalanságok kísérték a voksolást is. A nyugati országok is nagy figyelemmel kísérték az eseményeket, hiszen az egykori szovjet ország EU-s és NATO-s tagsága is napirenden van.
A 66 éves Zurabishvili Párizsban született georgiai politikai bevándorló családban, később országa nagyköveteként szolgált Franciaországban majd külügyminiszterként Georgiában. Ellenfelei oroszbarát jelöltnek tekintik, saját bevallása szerint egyensúlyt szeretne teremteni országa orosz és nyugati kapcsolatai között. Győzelmi beszédjében egy békés és szabad Georgiáról beszélt.
„Ma végre határozottan elutasítottuk a múltunkat. Azt a múltat, ami mindeddig megakadályozta a társadalmunk megerősödését, a továbblépést, az ország üdvösségét. A mai választásunk egy békés Georgia, egy szabad ország, ahol a polgároknak egyenlő jogaik vannak. Emellett ma azt is választjuk, hogy párbeszédet indítunk azokkal, akik nem szavaztak rám” – fogalmazott.
Az egyesült ellenzék támogatottja, Grigol Vashadze győzelme esetén egy Nyugat-párti hangvételre számítottak a választók. A korábbi külügyminiszter hivatali ideje alatt arra törekedett, hogy Georgia békés eszközökkel visszaszerezze Abházia és Dél-Oszétia szakadár területeit, amit az ország egy évtizede vesztet el. Megválasztása esetén feltételezhetően sürgette volna Georgia NATO-s és EU-s csatlakozását. A vereség ellenére Vashadze bizakodóan nyilatkozott az ellenzéki összefogásról.
„Legfőbb céljainkat elértük. Ezek egyike, hogy felépítettünk egy egységes ellenzéket. Össze fogunk tartani, és minden csak most kezdődik majd” – mondta.
A kaukázusi országban hamarosan életbe lép az új alkotmány, ami a korábbinál jelentősen kisebb, mindössze protokolláris szerepet ad az elnöknek, parlamenti kormányzás irányába mozdítva el a politikai rendszert.
(Kezdőkép: Vano Shlamov/AFP)
