A The New York Times értesülései szerint Warren a kampánystábja munkatársaival már csütörtök reggel telefonon közölte a hírt. "Tudom, hogy amikor belevágtunk, nem erre a telefonhívásra számítottatok, és én sem ezt akartam volna" - idézte a lap a szenátor egyik munkatársát.
Warren döntését vélhetően a szuperkedden elért rossz választási eredményei befolyásolták. A 71 éves szenátor a Demokrata Párt elnökjelöltségéért folyó kampányban sokáig az élen álló, népszerű politikus volt, bár elemzők szerint túlságosan is a politikai baloldal szélére sodorta volna a pártot a többi között az elit- és vállalkozásellenes politikájával.
Programjában elsősorban a szerinte a washingtoni politikai elitet jellemző korrupció felszámolását, a gazdasági szereplők és a politikai osztály közötti összefonódások elleni harcot és az alanyi jogon mindenkinek járó - de nem ingyenes - egészségbiztosítást ígérte. A The New York Times emlékezetes szerepléseként említette csütörtökön, hogy a március elején tartott országos televíziós vitában élesen és hatékonyan támadta Michael Bloomberg New York-i milliárdost, azzal vádolva, hogy a kampányára mintegy félmilliárd dollárt elköltő Bloomberg "meg akarja vásárolni magának" a Fehér Házat, azaz az elnökséget. Bloomberg egyébként a szuperkeddi választások után szintén bejelentette, hogy kiszáll a választási küzdelemből.
Warren a jelölőgyűléseken és előválasztásokon nem szerepelt kiemelkedően jól, sőt, a szuperkeddi előválasztásokon még a "saját" államában, az északkeleti Massachusettsben is alulmaradt. Több elemző szerint is a kampánya és a támogatottsága lassan, de fokozatosan hanyatlott.
Kampánya befejezésével a Demokrata Pártban már csak Joe Biden az Obama-kormányzat egykori alelnöke és Bernie Sanders vermonti szenátor van versenyben a párt elnökjelöltségéért. Minden esély nélkül, de ugyancsak versenyben van még Tulsi Gabbard hawaii képviselőnő.
MTI
