Miután a tálibok 2021 augusztusában elfoglalták Kabul városát és átvették a hatalmat Afganisztán felett, az országot a világ egyik vezető hatalmává változtatták a pénzügyi bűncselekmények terén, ideértve a pénzmosást, a kábítószer-kereskedelmet és a zsarolást. A terrorizmus finanszírozása is hatalmas probléma, hiszen pénzügyi támogatást jelent olyan terroristaszerveknek, amelyek károkat, tragédiákat okozhatnak közösségeknek, de akár nemzeteknek is.
A tálibok az adományok mellett – amelyeket manapság főleg kriptovalutákban kapnak – jelentős bevételre tesznek szert ópiumtermesztésből és annak csempészetéből, bányászatból, zsarolásból. Ezek is mind olyan finanszírozást biztosítanak, amelyek lehetővé teszik, hogy még jobban ellenőrizhessék Afganisztán területeit, valamint kiterjesszék hatalmukat külföldre.
Ezt Magyarországon a saját bőrünkön is megtapasztaljuk: a csütörtökön nyilvánosságra hozott nemzetbiztonsági jelentés szerint a tálib titkosszolgálat közvetlen irányítása alá helyezte a Vajdaság területén működő afganisztáni embercsempészcsoportokat.
Ópiumkereskedelem
Az afganisztáni Talibán egyik fő bevételforrása a kábítószer-kereskedelem, ezen belül is az ópium értékesítése. Afganisztánban termelik a világon a legtöbb mákot, értékes nedve, az ópium pedig több kábítószer, köztük a heroin alapanyaga. Így nem meglepő, hogy a tálibok jelentős bevételekre tesznek szert, főleg úgy, hogy az ópiumtermesztés minden fázisát megadóztatják. A termelőktől tízszázalékos adót szednek, ugyanakkor a kábítószert előállítóktól és a terjesztőktől ennél sokkal többet gyűjtenek be.
A kábítószer-kereskedelem a tálibok éves bevételének akár hatvan százalékát is kiteheti
– fogalmazott John Nicholson amerikai tábornok, az afgán újjáépítésért felelős különleges főfelügyelő (Sigar) 2018-as jelentésében.
Bányászat
A bányászat a tálibok másik jelentős bevételi forrása, mivel az ország gazdag természeti erőforrásokban, köztük aranyban, rézben és vasban. A Talibán egyes jelentések szerint értékes ásványokat nyert ki az ellenőrzésük alatt álló bányákból, és eladta azokat pakisztáni és más országok vásárlóinak.
Az afgán kormány tisztviselői szerint az afganisztáni bányászat évente egymilliárd dollárt termel ki, ennek nagy része kis léptékű, de a legnagyobb részét így is illegálisan végzik.
2014-es éves jelentésében az ENSZ elemző támogatási és szankciókat megfigyelő csoportja szerint a tálibok évente több mint tízmillió dollárt kaptak 25-30 illegális bányászati tevékenységből a déli Helmand tartományban.
Védelmi pénz
A tálibok 2018-ban nyílt levélben figyelmeztették az afgán kereskedőket, hogy fizessék meg adóikat különféle áruk után – beleértve az üzemanyagot és az építőanyagokat –, amikor az általuk ellenőrzött területeken utaznak vagy működni akarnak.
Az afgán kormány megbuktatása után a tálibok ellenőrzése alatt tartják az ország összes főbb kereskedelmi útvonalát, valamint a határátkelőket, ami több bevételi forrást teremt az importból és az exportból egyaránt.
A tálibok zsarolásból és adózásból is bevételhez jutnak, így az ellenőrzésük alatt álló területeken az egyéneket és a vállalkozásokat védelmi pénz vagy adó fizetésére kényszerítik. A csoport a csempészetből is profitál, beleértve a fegyverek, kábítószerek és egyéb áruk határokon átnyúló kereskedelmét. A külföldről érkező adományokból, a pénzt kapó szervezeteknek ugyanúgy adózniuk kell a tálib adminisztrációnak, így közvetve Nyugatról is érkezik pénz hozzájuk.
Havala
A havala egy informális pénzátutalási rendszer, amely a hivatalos bankszektoron kívül működik. Ez magában foglal egy olyan hálózatot, amely lehetővé teszi a pénz utalását egyének és vállalkozások között a határokon át.
A havala egy bizalmon alapuló rendszeren működik, személyes kapcsolatokra és jó hírnévre támaszkodva, nem pedig formális szerződésekre vagy jogi megállapodásokra.
A tálibokról ismert volt, hogy a havala segítségével pénzt utalnak belföldön és nemzetközileg is, hogy finanszírozzák műveleteiket. A csoportnak hatalmas támogatói köre és rengeteg szimpatizánsa van, akik a rendszer segítségével pénzt küldenek Afganisztán urainak, amit fegyverekre, fizetésekre és egyéb tevékenységek finanszírozására fordíthatnak.
A havala vonzó rendszer a terrorizmus finanszírozására, mert nehéz nyomon követni. A hivatalos szerződések vagy dokumentáció hiánya megnehezíti a hatóságoknak a jogellenes pénzügyi tranzakciók felderítését és megelőzését.
A legnagyobb egyéni befizetőknek Pakisztánból és több Öböl-menti országból, köztük Szaúd-Arábiából, az Egyesült Arab Emírségekből és Katarból származó magánszemélyek számítanak.
Hatalmas hadsereg
Összességében a tálibok tiltott tevékenységei jelentős bevételi forrást biztosítanak, ami lehetővé teszi, hogy fenntartsák katonai műveleteiket, és ellenőrzést gyakoroljanak Afganisztán egyes részei felett.
A tálibok a fent említett bűncselekmények révén elegendő pénzhez jutnak ahhoz, hogy a megközelítőleg 75 000 fős hadsereget terrorista tevékenységekre készítsék fel.
Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 2021. június 1-jei jelentésében „Bár lehetetlen bármilyen pontossággal megállapítani, a tálibok által termelt éves bevétel 300 millió és 1,6 milliárd dollár között mozognak. Ez a nagy pénzösszeg az afgán kormány bevételének körülbelül egyharmada.”
Nyolcezer eurót is elkérhetnek egy migránstól
Amikor az amerikaiak 2021 májusában kivonták az egységeiket Afganisztánból, hatalmas tömeg akart eljönni az országból. Az ENSZ migrációs ügynöksége akkor 40 százalékos növekedésről számolt be. Ez az adat kicsit csökkent, ám azóta is rengetegen akarnak Európába jutni Afganisztánból, rengeteg pénzt fizetve az embercsempészeknek.
Egy útért Törökországból Szicília felé hajóval akár 8000 eurót is elkérhetnek, míg egy kicsivel olcsóbb, ám sokkal hosszabb az út a Balkánon keresztül. A migránsok legtöbbje katonakorban lévő férfi. A Magyar Nemzetnek korábban Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő elmondta, azok a terroristacsoportok, amelyek tehetik, alvósejteket juttatnak vagy juttattak már Európába, akik csak a parancsra várnak.
Ahogy azt a HírTV is megírta, hogy a nyilvános nemzetbiztonsági jelentés szerint a tálib titkosszolgálat közvetlen irányítása alá helyezte a Vajdaság területén működő afgán embercsempészcsoportokat. Úgy tűnik, hogy egy összekapcsolt hálózattal működik ez a szervezet, ám szétszórt csoportokkal. Ezek a szervezett bűnözés összekapcsolt elemei teszik lehetővé a mozgást egyik embercsempészcsoporttól a másikig. Egy ilyen csoport vehette át a hatalmat a magyar–szerb határon is.
Borítókép: Fegyveres tálib biztonsági személyzet egy járműkonvojon (Fotó: Shafiullah Kakar/AFP)
Forrás: Magyar Nemzet