Mostantól nyilvános a titkosszolgálatok jelentése a migráció és a terrorizmus összefüggéseiről. Világosan látszik, micsoda kockázatot jelent Európa biztonságára a felelőtlen brüsszeli migrációs politika - írja a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője.
Korábban Kocsis Máté kérvényezte a Nemzetbiztonsági Bizottság ülésén, hogy oldják fel a titkosítását annak a titkosszolgálati jelentésnek, amely a magyar-szerb határon megjelent terrorkockázatról. A titkosítás feloldása megtörtént, amely az alábbiakat tartalmazza:
- A magyar védvonal három eleme – vagyis a jogszabályok, a határzár, illetve az egyenruhás állomány – folyamatosan növekvő nyomásnak van kitéve.
- Ezt a tendenciát tükrözi a mélységben visszafordítottak számának növekedése.
- A külpolitikai vetülete a folyamatnak, hogy a migráció – az unió tagállamaiban – központi elemévé válik a választásoknak.
- Belbiztonsági szempontból fokozott kockázatot jelent, hogy az Izrael-Hamász háború következményeként a migrációs nyomással arányosan megnőtt a terrorkockázat is.
- Az illegális migráció útvonalait, beleértve a Magyarországon áthaladó nyugat-balkánit, terrorista hálózatok használhatják fel.
- A Hamász vezetőjének 2023. október 10-ei terrorcselekmények elkövetésére felszólító nyilatkozatához az Iszlám Állam és az Al-Kaida is csatlakozott. Európai célpontok vonatkozásában egyre több terrortámadásra utaló információ keletkezik. A kockázat az arab, a palesztin diaszpóra méretével arányos.
- A Szerbiában működő afganisztáni, embercsempészetre szakosodott csoportok között fokozódik a konkurenciaharc és az úgynevezett erőszakkészség is. Az egyes csoportokban felbukkanó személyek rokoni kapcsolatban állnak az afganisztáni tálib kormányzat, valamint annak az egyik frakciójaként működő, terrorszervezetként nyilvántartott Haqqani-csoport tagjaival.
- A tálib titkosszolgálat közvetlen irányítása alá helyezte a Vajdaság területén működő afganisztáni embercsempész-csoportokat.
A Magyar Nemzet átfogó írása:
A most nyilvánosságra hozott jelentés egyebek mellett rögzíti, hogy a szerbiai befogadóközpontokba naponta 30-50 migráns érkezik Bulgária és Macedónia felől. Nagyságrendekkel többen jönnek ugyanakkor, akik nem regisztrálnak, ők egyenesen a magyar, vagy a boszniai határ felé veszik az irányt. Csak a szabadkai Makkhetes erdő térségében több ezer olyan migráns tartózkodhat, akik csupán a megfelelő pillanatra várnak, hogy továbbindulhassanak - írja a Magyar Nemzet.
A jelentésből kiderül az is, hogy az embercsempész csoportok a feltűnésmentes, gyors utaztatásban érdekeltek. Illegális tevékenységük pedig olyannyira összetetté vált, hogy még a lakásokban, illetve a motelekben történő elszállásolást is megoldják.
Tarifát emeltek az embercsempészek
A fokozott szerb hatósági ellenőrzések és razziák továbbra sem képesek megakadályozni sem a bűnbandák erőszakos jelenlétét, sem az illegális migránsok átjutását Magyarországra. A gyakori rendőrségi akciók következtében az embercsempészek megemelték tarifáikat, csak az illegális határátlépésért, szállítási költségek nélkül, ezer eurót is elkérnek.
A jelentés külön részben tárgyalja Tádzsikisztán és Afganisztán viszonyát, geopolitikai helyzetét. Kockázatot jelent ugyanis, hogy az Afganisztánban tömegesen élő tádzsikok határokon átnyúló kapcsolataikat kihasználva könnyen jutnak tádzsik útlevélhez. Ez azért fontos, mert a Független Államok Közössége térségén belül így már külön engedély nélkül utazhatnak. Moszkvai átszállással – mindenféle rizikó nélkül – egy-két nap alatt Belgrádba érkezhetnek.
Ezzel a módszerrel az Iszlám Állam, az Al-Kaida, vagy más tálib szélsőséges szervezetek tagjai észrevétlenül juthatnak az Európai Unió területére.
Másik fontos megállapítás, hogy a török illegális migránsok száma folyamatosan emelkedik. Jellemzően a jó anyagi háttérrel rendelkező törökök (kurdok) azok, akik rászánják magukat az utazásra. A török migránsok Szerbiába legálisan, repülőgéppel érkeznek, majd Belgrádból, elsősorban grúz embercsempészekkel folytatják útjukat Nyugat-Európa irányába.
Harcok az embercsempészpiac újraosztásáért
A tádzsik helyzethez hasonló biztonsági kockázatot jelent, hogy az egyre növekvő számú törökországi menekültek közé különböző törökajkú szélsőségesek – törökök, kurdok, illetve azeri, dagesztáni és más kaukázusi területről származók – vegyülhetnek, akik a szerb-török könnyített beutazással élve eljutnak a déli magyar határ térségébe, ahonnan megpróbálnak Magyarországon keresztül az unió más tagállamaiba utazni.
A jelentősen emelkedő haszon vezetett oda, hogy a szerb-magyar határnál működő embercsempész-csoportok között megkezdődtek a piac újraosztásáért folyó harcok, küzdelmek. Az összetűzések résztvevői között radikális csoportok jelentek meg. Mint az összegzés rámutat, ebben a helyzetben kiemelt kockázatot jelent egy olyan bűnözői kör megjelenése, amelynek tagjai gátlástalanok és nyíltan vállalják az erőszakot. A szóban forgó csoportok olyan magatartásformát hoztak otthonról magukkal, amely szerint az ellenséges katona megtámadása és legyőzése dicsőséget jelent.
TikTokon hódít a terrorizmus
A jelentés két afganisztáni csoport küzdelmét emeli ki, a nemzetbiztonsági tájékoztató szerint a 313 és a 40-059 megnevezésű embercsempész kör közötti területharc következményeinek tudhatók be a vajdasági fegyveres összetűzések.
A 40-059-cel összefüggésben a dokumentum megemlíti, a csoport TikTokon már nem ügyfeleket toboroz, videói a stílusjegyek alapján az Iszlám Állam és az Al-Kaida által korábban közzétett képanyagokra hasonlítanak. A videókban főként saját harci erényeiket mutatják be. Azonosításukat nehezíti, hogy tulajdonképpen mobil hadiszállással rendelkeznek az erdőségekben, de probléma az is, hogy maguk a szerb rendőrök sem mennek be a felségterületükre.
„Aggodalomra ad okot, amely szerint a tálibok nem csak a finanszírozási, hanem az operatív szervezési oldalról is kontroll alá helyezték az embercsempész tevékenységet – kiemelten a szerb-magyar határtérségben. Céljuk szerint az afgán hátterű csoportok közötti belső vitákat lezárják, a pénzügyi források küldésének ellenőrzését pedig teljes egészében átveszik – azaz a tálib kormányzat az embercsempészetből származó hatalmas jövedelmet saját bevételként használja, akár a terrorfinanszírozásba is forgathatja. Továbbá ebből biztosítják a helyi hatóságok lefizetését, illetve a fegyverek helyi beszerzésének finanszírozását” – olvasható a nemzetbiztonsági tájékoztatóban.
A jelentés megemlíti, olyan információk is keletkeztek, amelyek szerint közel-keleti terrorszervezetek részéről ugyancsak felmerült az igény a teljes embercsempészhálózat átvételére a balkáni régióban.
Megdöntött rekordok
A beszámolóban fontos bűnügyi adatok is olvashatók. Eszerint a szerb-magyar határszakaszon keresztül éjszakánként 1000-1200 illegális határsértést detektáltak az ideiglenes biztonsági határzárnál. A Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint augusztusban előfordult olyan eset, amikor a határzár egyetlen pontján, egy órán belül 293 illegális átjutót észleltek.
A rendőrség közölte, hogy a 40. héten ismét rekordot döntött a feltartóztatott, majd visszakísért migránsok száma, amely ebben az időszakban 5606 volt.
A megakadályozott tiltott határátlépések mennyisége ugyanakkor ezzel egyidejűleg konstansnak mondható, az érintettek száma továbbra is 2500-3000 körül mozog.
A témában Zila Jánost, az Alapjogokért Központ elemzőjét kérdeztük:
