Feszült figyelem övezte a szerdai bizalmi szavazást a görög parlamentben. „Összesen 299 képviselő szavazott, 151-en szavaztak bizalmat a kormánynak” – jelentette be végül a házelnök helyettese.
Az épphogy megszerzett többséggel Alekszisz Ciprasz megmenekült az előre hozott választásoktól, azokat, akik nem rá szavaztak, arra emlékeztette, hogy Görögország szocialista vezetéssel lábalt ki a gazdasági válságból.
„Őszintén kérek mindenkit arra, hogy bízzanak meg abban a kormányban, ami harcba szállt, ami vérét adta, de ami megmentette az országot a külső rendeletektől és a folyamatos vizsgálatoktól” – mondta a szavazás utáni beszédében a görög miniszterelnök.
A bizalmatlansági indítványt a kormánykoalíció jobboldali tagja, a Független Görögök Pártja adta be. Ők – ahogy a nemzeti érzelmű görögök többsége – nem fogadják el azt, hogy az ország északi szomszédja, Macedónia nevet változtatott, hogy ezzel nyerje meg Athén támogatását a NATO- és az uniós tagfelvételi tárgyalások megindításához.
„Arra kényszerültünk, hogy pont az ellen a kormány ellen szavazzunk, amit a mi támogatásunkkal hoztak létre. Miniszterelnök úr, arra kérem, hogy az együttműködésünk 4 évének emlékére, népszavazás formájában bocsássa a görög nép elé a macedón névvita ügyét” – mondta a volt koalíciós partner párt vezetője, Panos Kammenos, egykori védelmi miniszter.
A volt jugoszláv tagállam és Görögország között 27 éven át húzódott a névvita. Görögország északi tartományát ugyanis Makedóniának hívják, a görögök pedig attól tartottak, hogy Macedónia területeket követel majd magának a régióból.
Szkopje végül – szintén hosszas belpolitikai viták után – 2018. júniusában döntött úgy, hogy a jövőben Észak-Macedón Köztársaság lesz a hivatalos elnevezése,hogy megfeleljen Athénnak. A döntést a görög parlamentnek is el kell fogadnia, ez pedig a most – ha szűken is – kivívott többséggel sikerülni is fog. Ez lehet Ciprasz egyik utolsó nagyobb politikai eredménye az októberi általános választások előtt.
