Nem ígért amnesztiát a parlamentbe betörő ellenzéki politikusoknak Zoran Zaev miniszterelnök, hanem csak békejobbot nyújtott a jobboldalnak – közölte több macedón vezető politikus is a sajtóval azt követően, hogy a szkopjei média úgy értelmezte a kormányfő hétfői szavait: a parlamenti voksokért cserébe amnesztiát kapnának a megvádoltak.
A macedón parlamentben hétfőn kezdődött meg az alkotmánymódosítás vitája, és ha a javaslat kétharmados támogatást kap, akkor a balkáni országot Észak-Macedóniának fogják hívni. A képviselőházban felszólalt a kormányfő is, aki közölte, nemzeti megbékélésre van szükség, mindent meg kell tenni az alkotmánymódosítás érdekében. „A megbocsátás és a megbékélés üzenetét küldöm az április 27-én történtekkel kapcsolatban” – mondta a kormányfő. Ezeket a kijelentéseket értelmezte úgy a média, hogy Zaev még amnesztiát is adna a szavazatokért cserébe – állítják a nyilatkozó politikusok a Balkan Insight című regionális hírportál beszámolója szerint.
A jobboldalt támogató tüntetők azt követően törtek be a macedón parlamentbe 2017. április 27-én, hogy a szociáldemokraták és az albán kisebbségi pártok új házelnököt választottak, noha erre nem kaptak felhatalmazást. A tüntetők székekkel dobálták a képviselőket, és egy kisebb verekedésben legalább nyolc képviselő könnyebben, a kisebbségi Albánok Szövetsége nevű párt képviselője, Zijadin Sela pedig súlyosan megsebesült, eszméletlen állapotban szállították kórházba, ahol több hétig ápolták, mert agykárosodást szenvedett és amnéziás volt. Egy szkopjei bíróság gyilkossági kísérlet vádjával összesen 81 évi letöltendő börtönbüntetésre ítélte első fokon azt a hét férfit, aki súlyos sebesüléseket okozott a parlamenti képviselőnek.
A jobboldali tüntetőket az háborította fel, hogy albán házelnököt választott a parlament. Az albán kisebbségi pártokkal kötött kiegyezés viszont az első lépés volt az új kormány megalakítása felé.
Az idei év márciusában harminc olyan ember ellen emeltek vádat terrorizmusért, aki részt vett a parlament elleni támadásban, a legnagyobb ellenzéki pártnak, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE) több képviselője is a vádlottak között van.
A macedón sajtó azért is értelmezhette félre a kormányfő szavait, mert az országban teljesen elképzelhetőnek tartanak egy ilyen lépést, hiszen nem lehet tudni, hogy a kormánykoalíciónak megvan-e az alkotmánymódosításhoz szükséges támogatottsága, vagyis hogy a 120 képviselő közül legalább 80 igennel fog-e szavazni. A balközép kormány javaslatának a helyi sajtó jelentése szerint eddig 71 biztos támogatója van a törvényhozásban.
Ha a hétfőn megkezdődött vita után a kormánykoalíció nem szerzi meg a szükséges kétharmados támogatottságot, akkor Zoran Zaev miniszterelnök előrehozott választásokat fog kezdeményezni, reményei szerint ugyanis egy átalakult összetételű parlament minden bizonnyal megszavazza a kívánt módosításokat.
Macedónia és Görögország júniusban állapodott meg abban, hogy lezárja a Macedónia nevéről szóló vitát. A megállapodás értelmében Macedónia megváltoztatja nevét, cserében pedig Görögország a jövőben nem gátolja a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját.
A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnak elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a volt délszláv köztársaság euroatlanti integrációját. Az ország ezért a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt utalás Jugoszláviára. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.
A megállapodás szerint Macedóniának még az év vége előtt meg kellett volna változtatnia az alkotmányát, ám előreláthatólag Szkopje nem tudja tartani ezt a határidőt. A macedón sajtó szerint az utolsó, nem hivatalos határidő 2019 márciusa, ugyanis még az athéni parlamentnek is ratifikálnia kell az egyezményt azt megelőzően, hogy elkezdődne a görög választási kampány.
